A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között
munista javaslatot elgáncsoljon. A tervgazdálkodás reális előfeltételei nem voltak még meg 1946 őszén, mikor a politikai helyzetet bizonytalanság jellemezte. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy ez a pillanatnyi „egyensúlyi" helyzet nem tarthat sokáig. 1947 elején be kellett következnie a fordulatnak, mely a két tábor küzdelmét eldönti. 4. Szabolcs-Szatmár politikai élete 1947 január augusztus között Az új esztendő: 1947 olyan szenzációval köszöntött be, mely felkavarta a politikai életnek az előző hónapokban tapasztalt átmeneti „nyugalmát". Ekkor leplezte le rendőrségünk azt a nagyszabású összeesküvést, mely népi demokráciánk megdöntését tűzte ki céljául, és melynek szálai igen messzire (köztük a kormány tagjaihoz) ágaztak el. Bár január elején az ügy kirobbanásakor még nem tárultak fel teljesen az ügy hatalmas méretei (köztük az, hogy maga Nagy Ferenc miniszterelnök is részt vett benne), az eset fokozott éberségre hívta fel a dolgozókat országszerte. Lelepleződött az, hogy az eddig a „tiszta demokrácia" álarcába bújt reakció terve a gyűlölt úri világ helyreállítása volt, s ez sokaknak kinyitotta szemét. A fasiszta összeesküvés szétverése a demokratikus erők döntő győzelme volt. „Vége a megbocsátás politikájának!" 1 ' 19 — ezt hangoztatták a baloldali erők a Nyírségben is. Január 16-án a megyei Nemzeti Bizottság határozat ilag követelte a reakció szétverését. „Bennünket nem lehet még egyszer visszavinni a börtön falai közé" — mondta Fazekas polgármester. 150 Január 16-án a kommunisták, szociáldemokraták és parasztpártiak közös gyűlése zajlott le Nyíregyházán. Éles hangon ítélték el az összeesküvőket, „vesszenek a fasiszták" jelszóval 151 Tompos Endre szociáldemokrata alispán javaslatára a Szabolcs megyei közgyűlés is helyeselte a fasiszta konspiráció felszámolását. 152 „Aki megdob kővel, dobd vissza mennykővel!" 153 — hirdette a MKP február 9-i nyíregyházi megmozdulása. Előzőleg már a megye összes nagyobb községeiben hoztak az összeesküvést elítélő határozatot. Az említett tények bizonyítják: Szabolcs-Szatmár dolgozói felismerték, hogy súlyos merénylet fenyegette összes eddig elért vívmányaikat. Tiltakozó megmozdulásaik szép tanúbizonyságát adják aktivitásuknak és politikai érettségüknek. A reakció itt is érezte, hogy helyzetét az összeesküvés leleplezése meggyengítette. Igaz, egyes esetekben megpróbált még most is ellentámadásba átmenni. Az ún. „Parasztszövetség" egyes falvakban január-február folyamán gyűléseket tartott, melyeken a munkáspártokat támadta. (Jellemző hogy február 11-én Tiszarádon „a parasztok nevében" Vida György volt uradalmi ispán szónokolt.) 154 Ez a jobboldali szervezet burkolt formában próbálta védeni az összeesküvőket. Emiatt több helyen, így Sóstóhegyen is az újgazdák határozottan a „parasztszövetség" ellen fordultak. 155 A tavasz folyamán e szervezet lassan meg is szüntette tevékenységét, mert sok tagja 149 M. N.. 1947. január 28. 150 M. N., 1947. január 18. 151 M. N.. 1947. január 28. 152 ÁLAI, 1947/2. 153 M. N., 1947. február 11. 154 M. N., 1947. február 12. 155 ÁLAI, 1947/8632. 134
