A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

elhagyta, vezetőit pedig megzavarta a kisgazdapárt politikájában bekövetkezett változás.

156 A másik jobboldali mesterkedésre a nyíregyházi városházán került sor. A helyi képviselőtestület február 18-i ülésén, a reakció hívei több munkáspárti tag távollétére számítva, puccsszerűen le akarták mondatni Fazekas János polgármestert, ki a legnehezebb időkben állt 1944 őszén a város élére és azóta is vitathatatlanul jól vezette az ügyeket. Tervük azonban nem sikerült, mert a közgyűlés szavazattöbbséggel megerősítette a veterán harcost tisztségében.

157 Már az összeesküvés leleplezése után egy figyelemre méltó új tény jelentkezett. Több helyen, így január 16-án Tiszalökön, a képviselőtestületek és nemzeti bizottságok ülésein a kisgazdapárti tagok is elítélték a demokrácia ellen tervezett merényletet.

158 Az eddig a reakció fő támaszának tekintett kisgazdapártban januárban erjedés indult meg. A FKP becsületes tagjai, sőt sok helyi szervezetének vezetői belátták, hogy a baloldali pártokkal való viszony megjavítására van szükség, a régi világot helyreállítani akaró erőkkel szemben. Február 9-én a MKP nyíregyházi gyűlésén foglalkoztak ezzel a kérdéssel, megállapítva, hogy a kapcsolatok javítása lehetséges, de ennek előfeltétele: ,,A Kisgazda Párt tisztítsa meg magát az összeesküvőktől."

159 A felhívás nem maradt visszhang nélkül. A FKP megyei vezetőségében megerősödött a balszárny. Már januárban fegyelmit indítottak a Szabolcsi Kis Újság szerkesztői ellen, mert túlzottan jobboldali hangnemben írtak.

160 A párt szabolcsi vezetőségéből több kompromittált egyént leváltottak. 1947 tavaszán a FKP-ban bekövetkezett fordulat leginkább abban mutatkozott meg, hogy gyűlésein már általában nem érvényesült ellenséges uszító hang a munkáspártokkal szemben. A kisgazdák és a „baloldali blokk" közötti viszony megjavult. „A pártok között a pártviszály a járás területén az utóbbi hónapokban megszűnt" — jelentették Nyírbogdányból.

161 A nyírbátori és más járásokban is helyeselték a kormánykoalíción belüli feszültség csökkenését.

162 A MKP törekedett arra, hogy a kisgazdapárt balszárnyát megnyerje a reakció elleni harcra. Ez helyes taktika volt részéről, s megfelelt a lenini szövetségi politika szellemének. A jobb oldal számára kellemetlen volt, hogy most már a kisgazdapártot nem használhatta úgy fedezékként, mint azelőtt. Reménysége egyre inkább a nyíltan ellenzéki fasiszta Sulyok-párt felé fordult. Ez az ún. „szabadságpárt" március—április folyamán jelentős agitációt fejtett ki Szabolcs-Szatmárban. Helyi támogatói egykori nyilasok, volt csendőrök, B-listás tisztviselők voltak.

163 Április 27-én kívánták nyíregyházi „zászlóbontásukat" megtartani. Ez azonban botrányba fulladt, mert a gyűlést a megjelent sokszáz munkás „Fasisztákat nem hallgatunk meg!" jelszóval szétverte.

164 Nemcsak a megye székhelyén léptek fel a demokratikus erők Sulyokék tevékenysége ellen. Bujon, Nagykállón és több más községben a koalíció pártjai 156 U. ott. 157 M. N., 1947. február 20. 158 M. N., 1947. január 16. 159 M. N., 1947. február 11. 160 M. N., 1947. január 14. 161 ÁLAI, 1947/2. 162 U. ott. 163 M. N.. 1947. április 29. 164 Nyírség, 1947. április 29. 135