A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

hez. Már áprilisban joggal mondhatta az egyik jelentés: „Megyénkben a tavaszi munkák példás rendben folynak." 73 A demokratikus erők harmadik lényeges sikere a közigazgatás megtisztí­tása volt. Igaz, ez nem ment könnyen, mert a megyeházán a jobboldal súlya még nagy volt. Andrássy főispán a tavasz folyamán még mindig bejárt hivatalába, nem törődve azzal, hogy a nép lemondását követelte. Tevékeny­ségét nem tudta kellőképpen ellensúlyozni a szociáldemokrata Tompos Endre alispán, ki becsületes ember volt, de nem rendelkezett a kellő eréllyel. A vármegyei törvényhatósági bizottságban is a jobboldalé volt a többség. A baloldal azonban végül felülkerekedett itt is. Júliusban Andrássyt a bel­ügyminiszter leváltotta a főispáni tisztségről. 74 A vármegyei törvényhatósági bizottság munkájában pedig májustól kezdve a „baloldali blokk" pártjai nem volt hajlandók résztvenni, s ezáltal határozatképtelenné tették. 75 Le­küzdve a megyeházi reakció ellenállását, megindultak május-júniusban a B-listázások. A közigazgatásból és a közoktatásból ennek eredményeképpen sok nem odavaló elemet eltávolítottak. 70 Persze a reakció sem aludt ekkor. Az első ijedtség elmúltával ismét aktivizálódni próbált. Rajk László belügyminiszter (ki egykor Nyíregyházán volt gimnazista diák és a Nyírség sorsát mindig is szívügyének tekintette) április 17-én figyelmeztető leiratot intézett a megyéhez, megállapítva, hogy Nyírbogdányban, Baktalórántházán, Leveleken, Vaján, Kislétán, Tisza­dadán, Nyírlugoson és Nyírgyulajon „szabotázs és reakciós rendellenes jelenségek tapasztalhatók." 77 A szabolcsi rendőrség aztán ezeknek erélyes kézzel véget is vetett. 78 Áprilistól kezdve a kisgazdák ismét rendeztek gyűlé­seket, és ezek itt-ott demokrácia-ellenes megmozdulássá fejlődtek. Jellemző azonban, hogy ezekre a megnyilvánulásokra olyan elmaradottabb, munkás­vagy parasztmozgalmi hagyományokkal nem rendelkező falvakban került sor, mint Fehérgyarmat, Ofehértó vagy Rakamaz. 79 Nem is ellensúlyozhatták ezek a szórvám^os jelenségek a szabolcs-szatmári vidékeken a baloldali tömegek politikai túlsúlyát. A kisgazdapárt áprilisban „Szabolcsi Kis Újság" néven napilapot indított, mely antidemokratikus cikkekkel igyekezett zavart kelteni. Emiatt április 20-án Sztyepanenko őrnagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nevében kénytelen volt az újságot egy időre betiltani. 80 (Jellemző, hogy Andrássy főispán ennek ügyében éleshangú tiltakozó levelet írt Sztye­panenkónak. Azt fejtegette, hogy ez „sérti a demokráciát", pedig azt valóban a Szabolcsi Kis Újság hangneme sértette.) 81 Május végén a jobboldal veszélyes provokációjára került sor. Az ország más részeihez hasonlóan Szabolcs-Szatmár megyében is bujkáló fasiszta ele­mek alattomos „vérvád"-rémhírterjesztéshez kezdtek. 82 Ez a gyalázatos pro­paganda megzavarta a közvélemény egyes elmaradott rétegeit. Ezért Nyír­w ÁLAI, 1946/2. 74 M. N., 1946. július 11. 75 ÁLAI, 1946/1785. 76 ÁLAI, 1946/3985. "ÁLÉT, 1946/1140. 78 U. ott. 79 ÁLAI, 1946/4114. 80 ÁLAI, 1946/1136. 81 U. ott. 82 M. R., 1946. május 31. 127

Next

/
Thumbnails
Contents