A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között
«egyházán május 31-én Fazekas János szocialista polgármester összehívta a hivatalok, iskolák és társadalmi szervek vezetőit, s az antiszemitizmus elleni harcra figyelmeztette őket. 83 Az alattomos „vérvád"-híreszteléseknek, a demokratikus erők — a rendőrség közreműködésével — erélyesen véget vetettek. 84 Nyírtasson került csupán sor zavargásra, de ez áldozatokat nem követelt. 85 A sajnálatos kunmadarasi és miskolci kilengésekhez hasonlókra, a Nyírségben nem került sor. A demokratikus erők komoly győzelme volt ez. A baloldali erők aktivitása május-július között fokozódott SzabolcsSzatmárban. A kommunisták és a szociáldemokraták több helyen rendeztek közös gyűléseket; ilyenekre került sor május 23-án Nyíregyházán, 86 majd később Nyírtasson 87 és Tiszabercelen. 88 Más helyeken a munkáspártok a nemzeti parasztpárttal közös megmozdulásokat hajtottak végre; erre — többek között — Gyürén, 89 és Kótajon 90 volt példa. A Magyar Kommunista Párt súlya 1946 tavaszán észrevehetően megnövekedett Szabolcs-Szatmárban. Sokat használtak a párt tömegkapcsolatainak a vasárnaponként történő „falujárások". Ezek során a városból jött munkások elbeszélgettek a parasztokkal és segítettek a háborús károk helyrehozatalában. Különösen figyelemre méltó volt a nyíregyházi pártszervezet 150 tagjának június 10—• 11-i munkája a falvakban. 91 Igaz, hogy a párt tevékenységét időnként zavarta az, hogy nem odavaló elemek kerültek soraiba. Ibrányban egy közönséges bűn miatt rovottmúltú egyén az MKP tagjaként a Nemzeti Bizottságba is befurakodott. 92 Egyes helyeken — így Nyírturán is — jogos kifogást keltett, hogy volt nyilasok kerültek be a pártszervezetbe. 93 Az MKP természetesen valahányszor tudomást szerzett ilyen esetekről, megtisztította sorait az effajta elemektől. Az előbb említett szórványos esetek nem homályosíthatták el azt a tényt, hogy az egykori fasiszták nagy része a kisgazdapárt soraiban talált új „otthonra". A Kommunista Párt népszerűsége 1946 tavaszán és nyarán azért növekedett, mert politikai állásfoglalása határozott volt. Az MKP-t egyre jobban szerették a dolgozó emberek azért is, mert — a napi politikával párhuzamosan — olyan általános nemzeti feladatok megoldásán is fáradozott, mint az újjáépítés, a gazdasági élet egyensúlyának helyreállítása, a tömegek helyzetének javítása. Szabolcs-Szatmárban is érezhetőek voltak a párt ilyen irányú erőfeszítései. 1946 tavaszán a Nyírségen a vasúti közlekedés már normális volt, a villanyvilágítás működött, a legtöbb üzem termelése megközelítette a háború előtti színvonalat. 94 A falusi pártszervezetek komoly tevékenységet fejtettek ki a tavaszi mezőgazdasági munkák érdekében. 95 A már említett 83 M. N., 1946. június 2. 84 ÁLAI, J 946/3266. 85 ÁLFI, 1946/1625. 86 M. N.. 1946. május 25. 87 M. N., 1946. június 18. 88 M. N., 1946. június 19. 89 M. N., 1946. június 15. 90 M. N., 1946. június 26. 91 M. N., 1946. június 11. 92 ÄLFI, 1946/80. 93 ÁLFI, 1946/1549. 94 ÁLAI, 1946/84. 95 ÁLAI, 1964/276. 128
