A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

rend híveibe. Szabolcs-Szatmárban a reakció 1945. november és 1946. február között támadásba ment át. Ez megnyilvánult négy területen is. A jobboldal támadásának első területe a helyi politikai hatalom volt. A reakció tisztában volt a hatalom kérdésének fontosságával, s ezért a maga befolyását akarta növelni a különböző helyi nemzeti bizottsági, közigazgatási stb. szervekben. Számos községben követelte a kisgazdapárt, hogy a novemberi választási eredményeknek megfelelően módosítsák a képviselőtestületek összetételét. Ilyen követelések merültek fel Nyírmadán,

10 Nyírábrány

ban

11

,. Újkenézen

12 és más helyeken. Céljuk az volt, hogy a helyi törvényhatóságokból lehetőleg minél jobban kiszorítsák a baloldalt, különösen a kommunistákat. Andrássy Dániel kisgazdapárti főispán különösen aktívan támogatta a jobboldali mesterkedéseket. Hiába emeltek panaszt egyes falvakban, mint Győrén,

13 a baloldali pártok az ellen, hogy szabálytalanul akarják a demokratikus erőket az elöljáróságból kizárni, — a megye felelős vezetője elutasította panaszukat. A vármegyei törvényhatósági bizottságban pedig Andrássy úgy intézkedett, hogy ha a baloldal valamelyik képviselője távol volt egy ülésről, helyette a „sorban következő póttagot" hívta be; a sorrendben pedig a kisgazdapártiak voltak elől.

14 Ezek a baloldal kiszorítására irányuló törekvések megfeleltek a reakció országos politikájának. A reakció támadásának másik területe a propagandatevékenység fokozása volt. A novemberi választások után a jobboldali erők aktivitása igen megnövekedett. Rágalmazták a munkáspártokat, sok esetben nyíltan szidalmazták a demokratikus rendszert. Ez nyilvánult meg az iskolákban is, hol még ekkor sok nevelő állt a régi világ ideológiai befolyása alatt.

15 „Reakció' a katedrán"

16 működött ekkor erősen, s az ifjúság demokratikus szervezetét: a MADISZ-t tevékenységében adminisztratív úton is igyekeztek korlátozni. Nyíregyházi székházát Andrássy főispán 1946. januárjában a kisgazdapártnak adta át.

17 Nagy méreteket öltött a suttogó propaganda, mely közelgő angolszász megszállást kilátásba helyezve, zavarta meg sok ember tisztánlátását.

18 A jobboldal támadásának harmadik területe a földkérdés volt. A választási győzelmében elbizakodott reakció ezen a téren eléggé nyíltan fellépett, megmutatva igazi arcát. Célja a földreform vívmányainak megsemmisítése volt. Sok faluban kezdték a volt földesurak —igaz, egyelőre „csak" 300 hold erejéig —egykori birtokukat visszakövetelni, és nem is sikertelenül. A végrehajtott földosztást 1946 elején már 50%-ban támadták meg a volt tulajdonosok, a Földhivatalhoz és a bírósághoz intézett beadványokkal.

19 Kihasználva az igazságszolgáltatáshoz fűződő régi személyi kapcsolataikat, néhány hónap alatt a kiosztott földek 18%-át ítéltették vissza maguknak a megye nagybirtokosai.

20 Az egyház is támadta az újgazdákat. Sok helyen kihasználták 10 Állami Levéltár Nyíregyháza, Főispáni Iratok (a továbbiakban ÁLFI) 1946/819. 11 ÁLFI, 1946/884. 12 ÁLFI, 1946/411. 13 ÁLFI, 1946/884. 14 ÁLFI, 1946/616. 15 Magyar Nép (demokratikus napilap, a továbbiakban M. N.), 1946. január 8. 16 M. N.. 1946. február 28. 17 ÁLFI, 1946/117. 18 ÁLFI, 1946/604. 19 20 óv. . ., 25. 1. 20 U. ott. 121