A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között
azt a tényt, hogy a községi képviselőtestületekben a FKP-nak többsége volt, s szervezetei a volt tulajdonos mellett álltak ki. így Máriapócson a „kisgazda" képviselőtestület jelentős birtokterületeket adott vissza az egyháznak. 21 A földosztás elleni támadások zavarták az amúgy is sok kezdeti nehézséggel küzdő újgazdákat, mert a jövőt illetően bizonytalanságot keltett körükben. A reakció támadásának negyedik területe a gazdasági nehézségek fokozása volt. Szemérmetlenül használta ki azt a körülményt, hogy az ország, éppen a múlt urainak bűnéből, tönkrement a háború következtében, s nagyarányú pénzügyi és közellátási bajok mutatkoztak. Akárcsak az ország más részein, Szabolcs-Szatmárban is a polgárság tekintélyes része, volt földbirtokosokkal és kétes egzisztenciájú spekulánsokkal karöltve, nagyméretű árdrágító, üzérkedő tevékenységet fejtett ki. Szabolcs megyéből (veszélyeztetve a vidék közellátását) sok élelmet vittek hatósági engedély nélkül Budapestre, hogy drágán értékesítsék. 22 Andrássy Dániel főispán és környezete nemcsak tűrte ezt, hanem hallgatólagosan támogatta is. 23 Ennek a nagyarányií „feketézésnek" természetesen a nyerészkedés volt a közvetlen célja. Ez már ennyiben is sértette a dolgozó tömegek érdekeit; de nem lebecsülendő ennek politikai háttere sem. Bizonyos burzsoá körök azt kívánták ezzel elérni, hogy a magyar pénz értékét tervszerűen rontva, dollárkölcsönre és ezen keresztül nyugati gazdasági függésre készítsék elő a talajt. Négy területen is támadott tehát a jobboldal, s ez Szabolcs-Szatmárban is sok zavart okozott. Súlyosbította a demokratikus erők helyzetét az is, hogy a gazdasági életben komoly nehézségek mutatkoztak. Bár SzabolcsSzatmárban „a háborús károk méretei, arányaiban az országosnál kisebbek" voltak 24 , 1945/1946 telén még sok rom volt mind Nyíregyházán, mind a vidéken, s az itteni kevés ipari üzem termelése még távolról sem érte el a háború előtti színvonalat. 25 Súlyos bajok voltak a közlekedéssel, villany világítás nem volt a megyében, s a közintézmények fűtése sem oldódott meg kielégítően. 26 Közellátási vonatkozásban is komoly hiányosságok mutatkoztak; a dolgozók sokszor nem kapták meg még a jegyre járó, egyébként is elég alacsony fejadagjukat sem. 27 Mindezeket a bajokat csak tetézte az ekkor már nagy méretekben kibontakozó infláció; a munkások és alkalmazottak a fizetésükből egyre kevésbé tudtak megélni. A gazdasági nehézségek eléggé befolyásolták a lakosság hangulatát, és miután a reakció az általa felidézett bajokért a demokráciát igyekezett felelőssé tenni, nehezítették a baloldal helyzetét. A haloldali erők (a Magyar Kommunista Párt vezetésével) azonban nem csüggedtek ebben a nehéz helyzetben sem. Bármilyen elkeserítő volt az a tény, hogy a választások nyomán a jobboldal előretört, a demokratikus tábor töretlenül folytatta harcát. Az elsődleges feladat most a már elért forradalmi vívmányok megvédése volt. A baloldali erők éberen figyeltek fel a régi világ híveinek mesterkedéseire, és aktivitásuk növelésével válaszoltak azokra. 1945 21 M. N., 1946. május 19. 22 ÁLFI, 1946/1328. 23 M. N.. 1946. március 1. 24 20 év. . ., 7. 1. 25 ÁLFI, 1946/1045. 2G ÁLFI, 1946/1328. 27 U. ott 122
