A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Entz Géza: Beszámoló a vándorgyűlés kirándulásáról

zadi írásos források elég bőségesen emlékeznek meg. A legutóbbi helyreállítás folyamán előkerültek az emeleti reneszánsz ablakok, amelyeknek visszaállítása is megtörtént. A XVII. sz. közepén lényeges átépítés következett be, erről tanúskodik a földszinti 1650-es évszámú boltozat és az 1659-es évszámot mutató északi torony. A déli torny a XVIII. század alkotása. A kedves parkban álló kastély múzeumi kiállítás célját szolgálja. Epülete fogalmat ad arról, milyen lehetett a Báthoriak elpusztult nyírbátori kastélya. A megye szerényebb, de ugyancsak értékes barokk emlékeit Nagy kallón, Kállósemjénben és Vásárosnaményban tekintettük meg. A XVI. században nagy szerepet játszó kallói vár ma már nyomtalanul eltűnt. A középkori eredetű ref. templomot az 1700-as évek végefelé átépítették. Különálló harangtornya barokk magasítását és kiképzését ugyanekkor nyerte. Az ugyanott álló rk. templom különösen szép barokk berendezése a XVIII. század művészi igényéről tesz tanúságot. Az ugyancsak barokk eredetű emeletes megyeházát századunkban sajnos erősen átépítették. Egykori nemes homlokzata azonban még ma is érezhető. Néhány éve került sor a kállosemjéni volt Kállay kastély helyreállítására. A földszintes épület magjában igen érdekes barokk boltozatos szobák helyezkednek el. A kastély mesterét Salvator Áprilist Koroknay Gyula kutatásaiból ismerjük. Ez a lombardiai olasz építészcsalád a XVIII. század második felében működött a megye területén, s egy másik tagja, Giuseppe lehetett a nagykállói megyeháza tervezője. A földszintes, sarokpavilonos barokk kastélyok legszebb példáját Vásár osnaményban találhatjuk. Nem messze tőle helyezték el a beregi népi hímzések jelentős gyűjteményét. A népi építészet egyik legnevezetesebb hazai példája a sövényfalu tákosi ref. templom. A zsindelytetejű, döngöltpadlójú épület belsejét a XVIII. századi falusi asztalosfestők változatos színes festéssel töltötték meg. Az 1767-ből származó kazettás mennyezet alatt 1766 és 1767 évszámokat viselő falusi barokk bútorok helyezkednek el. A karzat festményeit egy későbbi mester készítette. A tákosi templom a magyar nép művészi képzeletének, alkotóerejének egyik legjellegzetesebb megnyilatkozása. A külső egyszerűség és a belső gazdagság ellentéte az épület művészi hatásának főforrása. A kirándulás útvonala az Alföld e távoli vidékének számos értékes művészeti emlékét, muzeális gyűjteményét fűzte fel. Mindent természetesen nem láthattunk. Mégis kétségtelen, hogy a felkeresett műemlékek, muzeális tárgyak összefüggő képet nyújtottak a megye történeti és művészeti fejlődéséről és fogalmat adtak sokszor országos szempontból is elsőrangú műemlékeiről. Az itt talált művészeti alkotások tanúságot tesznek arról a rendkívül értékes folyamatról, amely a művészi központok stílusalakító, irányító kezdeményezéseiből, a helyi vidéki művészet sajátos arculatát alakítja ki. Entz Géza 82