A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Entz Géza: Beszámoló a vándorgyűlés kirándulásáról

A XIII. század végén és a XIV. században a szabolcs-szatmári építőműhely két igen szép koragótikus templomot emelt. A szamostatárfalvi ref. egyház szentélye már sokszögzáródású. Támpillérek helyett azonban csepegőkkel megosztott falsávokat találunk. A templom félköríves ajtaja a déli oldalon nyílt. Ablakai már csúcsívesek. Külső fala sohasem volt vakolva, s így rajta kitűnően érvényesül a mintás téglarakás. E kisméretű templommal ellentétben a szomszédos Csengeren aránylag nagykiterjedésű templom épült 1350 körül. A sokszögzáródású támpillérekkel tagolt szentélyhez téglalap alakú hajó csatlakozik, a nyugati homlokzaton pedig nyolcszögletes erős torony hangsúlyozza. A csengeri templom részletei már a fejlett gótikát mutatják és a terület tekintélyesebb településeinek középkori gazdagabb kiképzésű építészeti megoldását. Főrészeinek tömegarányai rendkívül kedvezőek és az egész környékre kihatottak (Tunyog, Porcsalma, Gacsály). Az eddigi példákkal szemben a csengersimai ref. templom szentélye félköríves, s így még tiszta románkori szerkezetet mutat. A tó melletti meredek parton festőién elhelyezkedő templomocska gazdag festett mennyezetét jelenleg az Országos Műemléki Felügyelőség restaurálja. Az 1761-ből származó kazettás mennyezet a falusi reneszánsz kedves emléke. Magasabb színvonalú de hasonló alkotás, a csengeri ref. templom 1745-ből származó hajómennyezete. A vidék későgótikus központja Nyírbátor, a Báthori család fontos mezővárosa. Itt építette Báthori István erdélyi vajda előbb a minorita, ma róm. kat., majd a Szent Györgyről elnevezett, ma ref. templomot. Mindkettő a magyar későgótika országos jelentőségű alkotása. A minorita templomot a XVIII. század húszas éveiben barokk stílusban átépítették ugyan, de külső tömege, hatalmas csúcsíves ablakai, támpillérei és északon elhelyezett tornya ma is megtartották későközépkori formáikat. A barokk templombelsőbe hazánk legszebb érett barokk oltárai kerültek, amelyeket a szószékkel együtt keletfelvidéki mesterek készítettek. A középkori kolostor helyén a XVII. sz. elején épített barokk rendház fogadta magába a nyírbátori múzeum rendkívül gazdag, változatos anyagát, melyet Szalontai Barnabás fáradhatatlan szorgalommal és jó érzékkel gyűjtött össze. A kiállítások Nyírbátor és környékének történeti emlékeit és természeti jellegzetességeit mutatják be. Az ún. Báthori templom különlegessége, hogy nagy méretei ellenére sem kívül, sem belül nincs megosztva, így tehát egységes tömegébe egységes teret zár. A pompás hálóboltozattal fedett megosztatlan hajó és szentély különleges művészi élményt nyújt. Ezt még csak fokozzák a rendkívül finom, XVI. sz. elején készült reneszánsz részletek. Ugyancsak reneszánsz ablakok, ajtók és törpeoszlopos korlátok díszítették a Báthoriak 1500 körül épült várkastélyát. A ref. templom közelében álló magtár széles falai, boltozatos pincéi minden valószínűség szerint e kastélyhoz tartozhattak. A reneszánsz töredékek pedig az iskola udvarán végzett ásatások folyamán kerültek napvilágra, s jelenleg a múzeumi kiállítás legjelentősebb darabjai közé számítanak. A XV. századi gótika szerényebb, de ugyancsak finom emléke a jánkmajtisi rk. templom. Csúcsíves ablakai, karcsú diadalíve és szép barokk berendezése megtekintésre méltóak. Valószínűleg középkori eredetű, de már a XVI. században reneszánsz stílusban épült a vajai kastély középső emeletes épülete. A Vay család kedves tartózkodási helye, amelynek beosztásáról berendezéséről XVlI-XVIII. szá6 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VIII —IX. 81