A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet

nek Magyar néven új összefogó nevet adott. Volga-Káma vidékén törzsnévmaradványaival találkozunk.

89 A Nyék törzset a Balatontól nyugatra helyeztem el. Finnugor eredetűnek látszik. Baskir földön maradtak vissza törzsi töredékei.

90 A Jenő törzs, a Miniszter törzse' bolgár-török eredetű. A Morava folyótól az Ipoly folyóig, a Dunától északra helyezkedett el vegyes összetételű lakosságával. A törzstöredék nyomait a Káma vidékén találjuk meg.

91 A Tarján (tarban ,alkirály') törzsét, a Fertő tótól nyugatra a Bécsi-medencébe helyeztem. Szerepet játszott az ausztriai Avar-ország kialakításában. Lakossága bizonyára vegyes összetételű volt. * A türkökhöz csatlakozott „holmi" Kabarok (Kaßocpoi) nevére Németh Gyula négy adatot sorol fel

92

. Az első, Konstantinos fent említett alakja, mely kava(á)r(i)-nak olvasandó. A második az Admonti Évkönyv 881. évi adata Cowaris sereg harcáról Bécs vidékén.

93 A harmadik és negyedik adat: Kővár és Kővár с helynév, mely utóbbiakat Kniezsa és Moór nem fogadja el kabar törzsnévként.

94 Nem tudunk a kabarokról többet, mint Konstantinos. Hazai történeti források, krónikák nem említik, a törzsi helynevek listájában sem szerepelnek. Tehát a név olvasata körül alapvető tévedésnek kell lenni. Konstantinosnál a Kagrj törzs nevét — Kér(i)nék, a Клщ törzs nevét pedig — Kesz(i)nek kell olvasni, mivel a bizánciak a török szavakban az e hangot gyakran a-val jelölik.

95 így a KaßccQ törzs nevét is Kéber ~Géber-nek kell olvasni. A Géb-er név er végződéséből kitűnik, hogy itt is éppen úgy török forrásból eredő népi névmegjelöléssel van dolgunk, mint a konstantinosi törzslista minden nevénél. Németh Gyula a Megyer törzs magyarázatánál megemlíti, hogy az eri, er, г>,етЬеге, népe, nép' jelentésű népnévre vonatkozik a szó végződése. Az így alkotott nevek a bolgár-törökségben gyakoriak.

96 A (теб-nép, a gepidák népével azonos. A nép neve Gebida (többesszámban: Gebidos, Gebidans), amely törökös végződést kapott.

97 A gepidák, mint keletigermán nép, mint a gótok testvérága, a III. század közepén telepedtek meg Erdélytől északra; 336 után az alföldi területekre vonultak le a szarmaták mellé. A hún uralom után Dáciát foglalták el; 568-ban az avarok uralma alá kerültek (10. kép) és nyomaikat még a IX. század végén is megtaláljuk a Szerémségben.

98 89 U. itt. 90 Rédei Károly, Nyék: Tanulmánvok. . . 311-313. - Németh: Élet és Tud. 1966, 596. 11. 91 Ligeti, i. т., 230 - 239. - Németh, i. т., 596. 11. 92 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása, 1930, 235. 93 U. itt, 320. — Klebel: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde, 1921, 37. 94 Kniezsa, i. m. 371. - Moór, i. m. 33. 96 Németh Gy., Ld. 92 j., 264. 96 I. т.248-249. «7 Arch. Hung. XXXVIII. fl8 A bajorok és karantánok megtérése: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1958., 150. 52