A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet
Régészetileg három települő területük van: Erdély, Tiszántúl, Szerémség. Az avar uralom kezdetétől súlyos védelmi harcokat vívnak Erdély hegyei között elnyomóik ellen, de sikertelenül. Az avarok a szláv segédcsapatok segítségével erődítményeiket egyiket a másik után foglalják el. A Kárpátokon túli „kabar" csatlakozás a türkökhöz: a gepidákra vonatkozik, ők barátkoztak össze a türkökkel a besenyők földjén és olvadtak össze egymással. Mint az avarok kétnyelvű alattvalói és kitelepülő menekültek: „a Xazárok" (tiszántúli avarok) ugor nyelvére is megtanították ezeket a türköket és mostanáig (950!) használják ezt a nyelvet a Kárpát-medencén: belül, de „tudják" a türkök másik nyelvét is. így érthetővé és logikussá válik a konstantinosi tudósítás vonatkozó része. Nem olyan nyelvre tanították meg a türköket, amelyet a 2,000 Km-re hátuk megett hagyott Xazáriában diplomáciai nyelvként beszélniök kellene, hanem olyan nyelvre, amelyet a Kárpát-medencében a honfoglalás idején az avarság és a kétnyelvű gepidák köznyelvként beszéltek: az ugor nyelvre. Ezt a nyelvet Arpádék türkjeinek meg kellett tanulnia. Tormás, tájékoztatásában, a krónikáink által ismert tiszántúli Kazár-országot említette. Konstantinos — amint a tudósításból kivehető — nem volt egészen tisztában a kabarok népi kapcsolataival. Kazár-ország, azonos Baján avar kagán tiszántúli néptörzsének települési területével. Moór Elemér említi, hogy csak olvasási (diktálási) hiba következtében keletkezhetett az eredeti chozár névalakból a cozar névalak, mint ahogy Anonymusnál a várt Ziloch névalak helyett Ziloc névalakot találunk." A további kutatás hivatott arra, hogy a Kabar — Oéber feltevés lehetőségét minden szempontból megvizsgálja. 100 A gepidák (kabarok) csupán a türk barátság révén kaptak helyet mint elölharcolók, a „Hétmagyar" törzsszövetségben, amelyhez korábban nem tartoztak. A kabarok (géberek) három törzse, amely egy fejedelem alatt 950 körül még megvolt: három, egymással össze nem függő települési területen maradt meg (Erdélyben, a Tiszántúl keleti részén, a Szerémségben). A Volga-Káma vidéki ugorok kötelékéből 558-ban kivált európai avarok (saját finnugor elnevezésben Várkunok, szláv nyelven Obrik, bolgár-török névadásban Kérek), megindulnak a Fekete tenger felé és 568-ban érkeznek meg új hazájukba a Kárpát-medencébe. Törzsszövetségben a Volga-Káma vidékéről magukkal vonják a finnugor eredetű Nyék törzset, a valószínűleg finnugor eredetű Megyer törzset, a bolgár-török Gyarmat, Jenő, Keszi és valószínűleg a Tarján törzseket, amelyek töredékeket hagytak hátra. Valószínűleg a Pontus-vidéki kuturgur-bolgárok (-hunok) csatlakoztatásával,, a Közép-Ázsiából származó török eredetű Kürt törzs jött még be az avarokkal. Végül a Kárpátokon túlról, de már a türkökkel együtt érkeznek ide visz99 Moór, i. m. 26. 100 A Oéber törzsnév helynév alakban is megvan olyan területen, ahol más törzsnevek,, elölharcoló népekre vonatkozó helynevek is fennmaradtak. Így Géberjén, Gáborján, Gebe, Gáva (Szabolcs — Szatmár m.), Gibárt (Borsod — Abaúj — Zemplén m.). Megjegyezni kívánom, hogy Gáváról nemcsak V. századi gepida, hanem honfoglalás- és Árpád-kori sírleleteket is ismerünk (Rég. Tanúim. 11/1962), 37., 328 - 330. sz.
