A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet
avar törzsszövetség élére került, de a 896-os honfoglalás kísérő népei, ugy látszik, az avar törzsszövetség előharcosaivá váltak. A 9. képen vázoltam fel térképre az avar törzsszövetség elhelyezkedését és az egyes törzsek kirajzásait, amelyek többnyire idegen törzsek területén és környezetében szigeteket alkotnak 84 . A törzsek szállásterületeit csak ott kereshetjük, ahol a törzs nevéből kapott helynevek nincsenek. 85 Megjegyezni kívánom, hogy az avar időkben nem érvényesült a törzsek két folyóparti megtelepedése, mert a nagyobb folyók: a Duna, Közép-Tisza, nagyjából a Száva és Dráva, továbbra is törzsválasztó vonal maradt. Hasonló feladatot és védelmi célt szolgált a Csőrsz-árok is. Az avarság megtelepedésének településtörténeti előzményeit mutatja a 10. kép két vázlata. 86 A „Kér" törzs (Várkun) a Körös-Tisza-Maros vidékén telepedett meg, a gepidákra rárétegeződve. Űj temetési rítust hozott magával: a fülkesíros temetkezési módot, a lábbal DNY-nak való irányítással; valamint a hurkosfülű kengyelvasat mint jellemzőt. Ezek a Duna-Tisza közi emlékanyaggal nem kapcsolódnak. A „Kér" törzs ritushatása érvényesül a Tiszántúlon és Erdélyben is. A Kárpát-medence népeinek finnugorosodási magját, a „Kér" törzs mint Baján avar kagán népe adja. A Kürt törzs, a kuturgur-bolgárok (-hunok) települő területét mutatja a Duna-Tisza közén, körülbelül a Csörsz-árokig. A szimbolikus lótemetés, a hosszúfülű kengyelvas és kopja, zabla elrejtése, Mongóliáig követhető temetési ritus-maradvány jellemzi. A 631/632. évi belső, dinasztikus célú felkelésük következtében, törzsi lélekszámuk megfogyatkozott és így a Csörsz-ároktól északra települt Gyarmat törzzsel kapcsolták össze. Mindkét törzs neve települési területükön hiányzik. A fenti dátum után lehetséges a Kér törzs területi térfoglalása is a Duna-Tisza területén. A Kürt, mint Közép-Ázsiával öszszefüggő török törzsnév, a Volga-Káma vidékén még nem szerepel. A Gyarmat törzs az Ipoly folyótól a Felső-Tiszáig helyezkedett el. Neve, településterületén nincs meg. Káma-vidéki bolgár-török népi kapcsolata van. 87 Valószínűleg 631/632 után kapcsolták össze a megfogyatkozott Kürt törzzsel. A Keszi törzs, a Szamos-Tisza-Körös folyók között helyezkedett el. Avar rítushatás alatt állott, emlékanyaga a Duna-Tisza közével függött össze. 88 A Megyer törzs elhelyezkedését számos történeti adat valószínűsíti. Főként Fejér, Tolna, Baranya megye területén telepedett meg. Régészeti emlékanyaga bolgár színezetű; népi nyelve valószínűleg finnugorból bolgártörökre változott. Az Árpád-dinasztián át, 896-tól az egész törzsszövetség83 Qyörffy, Tanulmányok, 126. 84 Moór, i. m., térképmelléklet adatainak felhasználásával. . ' 85 Kniezsa, i. m., 371. 86 Gsallány: Arch. Hung. XXXVIII., 26-27. kép. 87 Ligeti Lajos, Gyarmat és Jenő: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Nyelvtudományi értekezések. 40. sz., Bp. 1963 (1964), 230 - 239. - Németh Gy., A Baskír földi magyar őshazáról: Élet és Tudomány, XXI. 1966. 13., 596 —599. — Magyar törzsnevek a baskíroknál: Nyelvtud. Közlemények, XVIII. 1. Bp. 1966, 35 - 50. a baskíroknál: Nyelvtud. Közlemények, XVIII. 1. Bp. 1966, 35-50. - Hajdú Péter, Hol volt az uráli őshaza ? Tanulmányok... 128 — 132. 88 Németh: Élet és Tudomány, 1966, 596. 11. 4* 51
