A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Kemenczei Tibor: A Napkor-piripucpusztai bronzlelet
Ugyanehhez a típushoz tartozik az a tokos balta, amelynek oldalán a két borda nem ferdén, hanem függőlegesen halad, s vízszintesen záródik a balta széléhez (I. t. 6). Megjegyezzük, hogy ezek a tokos balták csaknem ugyanolyanok, mint az ún. erdélyi típusú balták. A különbség köztük az, hogy míg az erdélyi típusokon kétoldalt háromszög alakban bemélyed a tokos balta oldala, addig ezeken a tokos baltákon a borda és az oldalszél fog közre egy háromszögű területet. Mindkét baltatípus ugyanabban az időszakban volt használatban a Kárpát-medence keleti felében. 10 A formai hasonlóság alapján idesorolhatjuk a hasonló alakú, de sima oldalú tokos baltát is (II. t. 3). Többszörös borda-díszítésű tokos baltákat (I. t. 2) már a Reinecke BD korszakban is készítettek a Kárpát-medence keleti felében 11 . Ekkor azonban még csak igen ritkán fordulnak elő, s inkább csak a későbbi korszakokban váltak gyakoribbá. A félholdas kávájú tokos balták (II. t. 4 — 5, 7 — 8) a Középső-Dunamedence keleti fele bronzművességének leggyakrabban készített eszköz típusai. Csekély formai változással többszáz éven át, a Reinecke BD korszaktól a Hallstatt В periódus elejéig tartott használatuk. 12 Főleg a Hallstatt A periódus első felében tartozó raktárleletekben találjuk meg a fül nélküli, többszörösen bordázott peremű tokos balta (II. t. 6) párhuzamait. 13 Nem ismeretlen azonban a Hallstatt Ъ х periódus folyamán sem. 14 A különböző formájú tokos vésők a bronzkor közepétől kezdve ismertek voltak. 15 A napkori lelet tokos vésőjéhez (III. t. 3) leginkább hasonlót az erdélyi felsőújvári és a dunántúli bakonyi leletben találunk. 16 Mindkettő a Hallstatt A ± periódusba tartozik. A Reinecke BD és Hallstatt А г korszakokban Közép-Európában általánosan használt fegyverforma volt az ívelt oldalú lándzsahegy ( III. t. 1, 4, 7, 8). 17 Előfordul azonban a Hallstatt A 2 periódus bronzleletei közt is. A függőleges bordákkal megerősített tokú lándzsahegyek (III. t. 2) lelőhelylistáját D. Garasanin állította össze. Ez, s az azóta előkerült leletek alapján kétségtelen, hogy a Kárpát-medence keleti felének jellegzetes fegyvertípusa volt a bordázott tokú lándzsahegy. 18 A középsőbronzkori Wietenberg kultúra lelőhelyén előkerült darab bizonyítja, hogy Erdély volt az a terület, ahol legkorábban kezdték készíteni. 10 Boska M.: ESA 12 (1938) 154.; Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 12 (1960) 121. 11 Vezető a debreceni Déri Múzeumban. 1935. 50 — Érmihályfalva.; Kemenczei Т.: HÓMÉ 5 (1964-65) XIII. t. 8 - Felsőzsolca. 12 Nestor, I.: BRGK 22 (1932) 138.; Foltiny, S.: Zur Chronologie der Bronzezeit des Karpatenbeckens (Bonn 1955) 91.; Bemjakovic, K.: SA 8 (1960) 332. 13 HampelJ.: A bronzkor... OXIX. t. 8 - Kér, CCXXIX. t. 31, Jósa A. - Kemenczei T. : A nyíregyházi... XXIX. t. 68 - Kemecse.; Holste, F.: Hortfunde... XLV. t. 16 - Felsőújvár.; Tasié, N.: RVM 11 (1962) 132., I. t. 10 - Jakovo.; Garasanin, D.: Katalog der Vorgeschichtlichen Metalle (Beograd 1954) VIII. t. 4 — Brestovik. ; Filimon, A.: Dacia 1 (1924) 346., 15. kép - Suseni. 14 Debreceni Déri Múz. ÉVk. 1948-56. III. t. - Debrecen-Dombostanya. 15 Foltiny, 8.: Zur Chronologie. . . 103, Mozsolics A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens (Budapest 1967) 63. 16 Holste, F.: Hortfunde... XXIII. t. 14, XLV. t. 20. 17 Holste, F.: Germania 25 (1941) 162. 18 Garasanin, D.: RVM 5 (1956) 15 -19.; Busu, M.: Arch. Moldv. 2/3 (1964) 237. Horedt, K.: Dacia 4 (1960) 129. 2 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VIII —IX. 17
