A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Kemenczei Tibor: A Napkor-piripucpusztai bronzlelet

A napkori lelet legfiatalabb tárgyának látszik az a lándzsacsúcs, amelynek szárnya szögletesen záródik a tokhoz (III. t. 6). Ez a lándzsaforma a nyugati bronzleletekben általában a Hallstatt В korszakot jelzi.

19 A napkori lelet többi tárgya viszont ellentmond annak, hogy a Felső-Tiszavidéken is kizárólag erre a korszakra keltezzük, bár mint a tiszaeszlári lelet is mutatja, a Hallstatt В korszakban is ismert volt ott.

20 Első jelentkezése viszont ezen a területen, a napkori lelet tanúsága szerint, a Hallstatt A periódusra helyezhető. Ezt megerősíti az észak-jugoszláviai jakovoi és rudniki lelet, amelyekben szintén Hallstatt A korú tárgyakkal együtt került elő ilyen lándzsacsúcs.

21 A kardtöredékek (

VI. t. 3 — 5) valószínűleg Riegsee típusú kardhoz tartozhattak. A markolat záródásán elmosódottan, kettős vonalból összetett körökből álló minta látható. Ez pedig a Riegsee típusú kardok jellemző vonása. Az egyenes penge is arra mutat, hogy nem késői kardtípushoz tartozhatott. A Riegsee kardtípus készítésének központja a Reinecke BD korszakban Dél-Németország volt.

22 A Kárpát-medencében azonban a Hallstatt A korszak első felére jellemző raktárleletekből ismerjük.

23 A markolatnyújtványos kések (VI. t. 9) a Kárpát-medencében egyidőben voltak használatban az ún. Peschiera típusú markolatnyújtványos tőrökkel, Reinecke BD és Hallstatt A

2 periódusok emlékanyagához tartoznak.

24 Ilyen kések a feketetóti és málnási leletben a Reinecke BD,

25 míg a felsőújvári és gemeri leletben a Hallstatt А

г korszak hagyatékai.

26 A markolatnyújtványos sarlók közt három típust tudunk megkülönböztetni. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek markolatán három függőleges borda van (IV. t. 3 — 8, V. t. 4 — 6, VI. t. 2). A második típusnál a középső borda a markolat végén kétfelé válik (IV. t. 1 — 2, V. t. 1). A harmadik típust egy sarló képviseli. Ennek a markolat két szélén van egy-egy borda (V. t. 7). Közép-Európában a Reinecke BD periódus folyamán váltak általánosan használt eszköztípusokká a markolatnyújtványos sarlók, s formájuk szinte csak a Hallstatt В periódus elején változott meg.

27 Időrendi különbséget tehát igen nehéz az egyes változatok között megállapítani. Annyit azonban megfigyelhetünk, hogy azok a sarlók, amelyek markolatán három függőleges borda van (IV. t. 1 — 8, V.t.1,4 — 6, VI. t.2),a, legkorábbi ak közé tartóz nak. A Kárpát-medencében a Reinecke BD korú leletekben csak ilyenek for19 Holste, F.: PZ 26 (1935) 70-71.; Müller - Kar ре, H., Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südJich der Aloen (Berlinl959) 109. 20 Hampel J.: A bronzkor. . . CCXVI. t. 5-Aranyos, CXCII. t. 23-Piricse, CXLIV. t. 3 —Ispánlak.; Holste, D.: Hortfunde .... XLV1. t. 1 — 2. — Felsőújvár. 21 Tasic, N.: RVM 11 1.1. 14.; Oarasanin, D.: Katalog. . .XVI. t. 3 22 Jósa А. — Kemenczei Т.: A nyíregyházi . . . LIX. t. 8. 23 Holste, F.: Die bronzezeitlichen Vollgriffschwerter Bayers (München 1953) 29. 2i

Peroni, В.: Badische Fundberichte. 1956. 19-92.; Müller - Kar ре, H.: Beitrag 89.; Mozsdlics A., Bronzefunde . . . 125-126. 25 Roska M.: Erdély . . . 170., 204. kép.; Holste, F.: Hortfunde . . . XXXI. t. 2. 26 Holde, F.: Hortfunde. . .XLVI. t. 47, 49.; Paulik, J.: Studijné zvesti AUSAV 15 (1965) 90., t. 1-2. 27 Holste, F.: PZ 34/35 (1949-50) 81,; Müller - Karpe, H.: Beiträge. . . 109. 18