A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csiszár Árpád: A hazajáró lélek

A halál akkor következik be, mikor az emberből végkép kimegy a lélek.

10 Ez feltűnően történik.

11 Területünkön van egy olyan ritus is, amelyik a haldoklóba bele akarja rekeszteni a lelket. „Édesapámnak nyomtam felfele az állát, ahogy bírtam. Nem tudott megfele halni. Akkor egyszer csak hallottam egy suhogást, megijedtem és egy kicsit megengedtem. Utána úgy jött kifele édesapámnak a száján a lélek, hogy csak úgy süvített. Mondom is, hogy ne nyomják a haldokló állát."

12 „Szalad Szini: gyertek már öcskös, mert meghal nénétek! Este ott voltunk, nagyon rosszul volt. Szabó Pali bátyánk felszorította az állát. Felszorította erősen, meg leszorította a szemét is. Szininé nem halt meg, még 3 évig élt. Sokszor elmondta azután: halljátok, ez a nagy Pali hogy ölt volna meg! Ugy leszorította az államat, hogy nem tudtam még szuszogni sem. "

13 „Aki már meghal, abból már nem megy ki a lélek. "

14 Kétségtelen, hogy két különböző hiedelem találkozásáról van ezekben szó. A területen régebbi, vagy idegenből jött a lélek beszorítása a haldoklóba. Akik próbálták, akik még így tanulták, maguk is belátják, hogy ez már nem illik bele falujuk hiedelemvilágába. „Mondom is mindenkinek, hogy ne csináljon így." Az egyik adatközlőt egyébként boszorkánynak tartják. A természetes állapot, hogy „a halott lelke kiszáll és meglátja magát a tükörben."

15 — Épen ezért a tükröt mindenütt letakarják, ahol halott van. — „A halott teste, az nem jön vissza, az elrothad, a halottal csak álom által lehet beszélni. "

16 A temetésig a lélek valahol ott van a halottas szobában vagy a halottas ház körül.

11 „Tudom, hogy a halott mindent tud, míg ott van az udvaron. A lélek hall, ez galamb képében

18 van ott az udvaron."

19 „A lelke ott van a halottnak, ahol a teste. Mikor a temetés áll, a háztetőn van galamb alakban. Mikor elföldelik, akkor elmegy a helyére."

20 A halott lelkének a helye a temető. Nem látszik a nyilatkozatokból tisztán, hogy a sírba lemegy e,

21 vagy csak ott van valahol a fejfa körül, mely a halott képmása, megszemélyesí10 Diószegi Vilmos, A sámánizmus. 8. 1.: „Hány lelke van az embernek? Az igazi lélek. Igen gyakran elhagyja a testet, ilyenkor következik be a tudat elvesztése, az álombeli utazás. A továbbvivő lélek. Halálos veszedelem következik, ha ez eltávozik а testből. A külső lélek. Ezek megmaradnak szabad állapotukban ós tetszés szerint költözhetnek be bármely testbe. Oda röppennek, ahova akarnak." 11 Gecse Gusztáv, Van e túlvilág. 11. lap.: „Leggyakoribb a léleknek a párával való összekapcsolása. A primitív emberek korán megfigyelték, hogy az ember addig él, ameddig lélekzik. Mindebből arra következtettek, hogy a halál а levegőnek (léleknek) а testből való eltávozása." 12 Magyar Róza, Kopócsapáti. 13 Mező Józsefné, Mátyus. 14 Mező Józsefné, Mátyus. 15 Tári Károlyné, Beregdaróc 16 Farkas Jánosné, Kisvarsány. 17 Gecse Gusztáv, Van e túlvilág. 15.1.: „Az ősközösség emberei kezdetben azt hitték, hogy a holtak lelkei a holttest körül, majd később, hogy a nemzetség lakóhelye közelében tartózkodnak. A testet túlélő lélek élettartamáról különbözőkópen vélekedhetett. A lélek élete nem örök. Egyszer annak is meg kell halnia." 18 Bálint Sándor, A parasztélet rendje. 225.1.: „Ősrégi hiedelem a léleknek madárként való elképzelése." i9 _ го Magyar Lászlóné, Kopócsapáti. 21 Donini A., Korok, vallások, istenek. 66.1.: „Az ősök szellemei együtt laknak, vándorolnak a hordával, a nemzetséggel, a törzzsel, az élők tisztelik őket és minden módon igyekeznek elkerülni az ősök és a természeti erők szellemeinek haragját, mert а szellemek lehetnek barátságosak és lehetnek ellenségesek az ember iránt." 162