A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Csiszár Árpád: A hazajáró lélek
tője. 22 ~ 23 „A jósnő egyszer azt mondta Fóris Károly bácsinak, hogy maga nem tud aludni azért, mert a temetőben vannak olyanok is, akiket megbántott. Károly bácsi kiment a temetőbe, a volt haragosainak a fejfáját átölelte, bocsánatot kért tőlük ós még ennivalót is vitt ki és elásta ezeknek a sírjába. 24 „A halottnak a lelke él. Utána megy mikor a trombitát megfújják. 25 Nem sikerült tisztázni, hogy milyen trombitáról, illetve trombitásolásrol van itt szó. Más adatokban is szerepel a trombitaszó, de más vonatkozásban, általában a feltámadással kapcsolatban. Tekintve, hogy a halott kivitele mindenkor énekléssel, elindítása hangos siratással történik, nincs kizárva, hogy az adatközlő fogalmazása egy régebbi, hangszerrel is kisért éneklés emléke. 2& Igyekeznek mindent elkövetni, hogy a temetésig a házban, vagy a ház körül tartózkodó lélek a temetéskor kövesse a halott testét. 27 A temetésig minden ablak zárva van. 28 „Mikor a halottat viszik az udvarról lefele, kinyitják az ablakot. A levegő kiviszen mindent." 29 „Az ablakot akkor nyitották ki, mikor a halottat a házból kivitték." 30 „Megbízható rokon szokott otthon maradni a temetéskor. Az ki is szellőzteti a házat, míg odavannak. Akkor már ki lehet nyitni minden ajtót, ablakot." 31-32 „Amikora halottat a háztól vagy 100 méterre kiviszik, kinyitják az ablakot, huzatot csinálnak, hogy hadd menjen a levegő is vele együtt." 33 22 László Gyula, A honfoglaló magyar nép élete. 476. 1.: „A névenszólítás és a halott fabábujával való viselkedés egyik legősibb szertartás a rokon népeknél." 488. lap: „A testtől szabadult lélek számára xij testet kell készíteni, hogy legyen miben megpihennie addig is, míg újjászületik. Ez az új test a bálvány, vagy fejfa. Vagy a sírra állítják, vagy az ősök ligetébe helyezik..." 23 Morvay Péter, Ember alakú fejfák a börvelyi temetőben. A fejfa egyes részeinek elnevezése éppen úgy, mint maga a forma mutatja, hogy a fejfa emberábrázolás. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. 490. lap: „Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben Balassa Iván dolgozata mondja ki a végső szót. Ő összegyűjtötte a székelyföldi gombfák egyes részeinek neveit s munkájából kétségtelenül kitűnik, hogy ezek a ma már felismerhetetlen gombfák egykor emberszobrok voltak, az elhunytak szobrai." 24 Kajor Pálné, Vitka. 25 Farkas Jánosné, Kisvarsány. 26 László Gyula, A honfoglaló magyar nép élete: 492. lap k. fejezet. Nem említ hangszert a tor és a halott lakodalma leírásánál, de az általa leírt alkalmak olyan hangulatot tükröznek, hogy feltételezhetjük a hangszeres zenét is. — Cigánytemetéseknél általános a hangszeres zene. A területen ritkán legény temetésnél is előfordul. Szamosangyaloson és Nádudvaron magam is vettem részt ilyen temetésen. 27 Lips J., A dolgok eredete. 418. lap: „ Az elhunyt lelke gyakran még a holttest közelében tartózkodik különösen a temetés előtt és csak a második, végleges temetés után távozik a lélek birodalmába, mikor az eltemetett teste már elenyészett." 28 László Gyula, i. m., 486. lap: „Általános szokás Európa-szerte, hogy a halál pillanatában kinyitják az ablakot, hogy a lelke kiszállhasson, ugyanakkor lefüggönyözik a tükröt s becsukják az ajtót. Hozzánk kétségtelenül az ablakos házakkal került ez a szokás, de vajon nem egy másik szokást szorított e ki, amely szerint a halott lelke valahol oldalt, ablakon, füstnyíláson, vagy falbavájt lyukon távozzék, hogy haza ne tudjon találni."' Bálint Sándor: A parasztélet rendje. 225. lap: „A matyók kinyitják a ház ablakát, hogy a halott lelke könnyebben repülhessen Isten felé." — Ezekkel szemben területünkön általános, kivételt nem ismerő szabály az ablaknyitás tilalma. Cs. Á. 29 Farkas Jánosné, Kisvarsány. 30 Kelemen Elek, Tarpa. 31 Koncz Józsefné, Gergelyigurnya. 32 K. Kovács László, A kolozsvári hóstátiak temetkezése; 226. lap: „Nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy az ablakot azért nyitották ki régebben, hogy a lélek ott távozzék a szobából." 33 Kajor Pálné, Vitka. 11* 163
