A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Szalontai Barnabás: Keresztes György nyírbátori fazekasmester munkássága

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden társadalmi változás, fejlődés, a képességek felhalmozódásának folyamata, magával hozza a néprajzi jelenségek átalakulását, változását is.

9 Nyírbátor lakosságának kerámia szükségletét több fazekasközpont elégítette ki. Ezeknek a központoknak a vásárkörzete több irányban, jelentős területeket jelentett, amelyeket a maguk sajátos árukészleteivel, — sokszor a lakosság igényéhez igazodva — évtizedeken keresztül láttak el. Az országos szükségletet a különböző gócpontok régi keletű munkamegosztás, szakosodás szerint elégítették ki, az agyagipar egyes központjainak a mesterség egyes ágainak sajátos „profilba", az alapvetően az anyag minősége határozta meg, és az edényféleségek aránya a termelés egészében számszerű pontossággal megállapítható. Éppen az anyag minőségének sokfélesége okozta, hogy az egyes központok között nagy különbségek voltak, sokkal nagyobb különbségek mint más mesterségeknél, ahol nem volt lényeges eltérés a nyersanyag minősége között. Természetesen a történeti hatásoknak is nagy szerepe volt az egyes központok jellegének kialakításában, egyes vidékeken talán honfoglaláskor előtti hagyományok élnek tovább, másutt Nyugat-Európa vérkeringésébe való középkori bekapcsolódás emléke maradt fent, az Alföldön a török hódoltság nyoma, Erdélyben a betelepült habánok hatása erősen rányomta bélyegét a fazekasságra.

10 Egy-egy cserépedény vagy típus terjedését befolyásolta és befolyásolja a hasznosság felismerése is.

11 A gazdasági élet terén a munkaeszközök könnyebben terjednek, mint maguk a termelési formák. A természeti népek körében az utóbbiak átvételéhez már közvetlen népvándorlás vagy igen szoros és intenzív hatás szükséges. Viszont valamely munkaeszköz, viseletdarab, edény, ékszer stb. már a mindennapi kereskedelmi érintkezések nyomán terjedhet.

12 A kultúrjavak áramlását, a kultúrák terjedését különböző okok idézhetik elő. Ezekre az etnológusok már több alkalommal rámutattak. Ezek közül a terjedés, a migráció okainak, a tanulmányomhoz a legeklatánsabbat említeném meg: „Nem szükséges részletesebben kifejteni, hogy a kereskedelem különböző formái révén már a prehisztorikus idők óta szakadatlanul áramlanak a kultúrjavak egyik területéről a másikra, s a vásári tapasztalatok is egyik gócpontjai a műveltségi javak terjedésének."

13 A vásárkörzetek határai nem voltak merevek, az érintkező területek sokszor fedték egymást.

14 Egy-egy falu edényei legtöbbször nemcsak egy, hanem több központból kerültek össze.

15 9 Gunda B.

} Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők: Ethn. LXIX. (1958) 575. 10 Szilády A. —Szilágyi 8., Okmánytár а hódoltság történetéhez Magyarországon 1. 18G3. 293 - 296., Höllrigl J., Árpád-kori keramikánk, 1 -II: Arch. Ért. 44. 1930. 142 - 169. és 46. 1932 — 33. 85 — 93.; Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei Bp. 1938.; Ortutay Gy., A magyar népművészeti. Bp. 1941. 52.; Kresz M. Fazekas, korsós, tálas: Ethn. (1060) 298. 11 Román J., i. m. 35 — 36. 12 Gunda В., i. m. 568. 13 Gunda В., i. m. 574. 14 Entz G.-Szalontai В., Nyírbátor. Bp. 1959. (Műemlékeink) 7.; Kresz M., i. m. (1960) 33. ».« Morvay J., i. m. (1955) 49.; Kresz M. i. m. (1960) 331. 146