A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Szalontai Barnabás: Keresztes György nyírbátori fazekasmester munkássága
Nyírbátort érdeklő kerámiaközpontok: 1. Hódmezővásárhely, 2. Oömör (Rimaszombat), 3. Sárospatak, 4. Mezőtúr, 5. Nagybánya, 6. Tunyogmatolcs (Mátészalka), 7. -ßev, 8. Szeged, 9. Debrecen, 10 Zilah. 16 E téma tárgyalása során röviden említést kell tennem még az; előző századok cseréptárgyairól is, mivel Nyírbátor középkori kerámiaemlékeiről tudomást szerezhettünk az 1958 —1961-ben történt tervásatás leletei folytán. A felszínre került cserépedények a várkastély (a gimnázium és környéke) XV. század végi és XVI. századi konyha felszereléseinek bizonyítékai. 17 Ennek a fazekas emlékanyagnak formakincsét zömmel a budai* műhelyközpontokból származott cserépedényekkel hasonlíthatjuk össze, 1 * mert a Báthori-család néhány tagja országos méltóságokat viselve, valamint a Hunyadi-családdal való közeli rokoni köteléke révén, közvetlen kapcsolat alakult ki a királyi udvarral, az ottani műhelyekkel, 19 mely kapcsolat nemcsak művészeti, építészeti vonatkozásban, hanem a mindennapi háztartási kerámia eszközök elterjedésében is éreztette hatását Nyírbátorban. 20 Nyírbátor XVIII. századi kerámiakészletéről, származásáról nincs tudomásunk. A XIX. század második felétől az említett különböző kerámiaközpontok közül már ellátták a helyi szükségletet. A XIX. század vége felé különböző kerámiaközpontok, és az időközönként idevándorolt és megtelepedett egyegy fazekas készítményeiből tevődött össze a nyírbátori nép cserépedény készlete. Az utóbbi tényező folytán kapott a nyírbátori fazekasság egy-egy új vonást és színt, mely differenciálttá tette a környező megyék, területek lakosságának cserépedény készletétől. Nyírbátor sohasem volt népi kerámiaközpont, az itteni fazekas tevékenység másodlagos, sőt harmadlagos kisugárzásnak tekinthető. Mégis említésre méltó Keresztes György fazekassal kapcsolatos megemlékezés, mivel munkássága jelentős hatást gyakorolt a Nyírbátor-környéki kerámiára. 21 Egyrészt a Nyírbátorban készült edényfélék a századfordulótól kezdve a környéken erősen elterjedtek, másrészt a nyírbátori kerámiaanyag bizonyos izlésváltozást eredményezett. Keresztes György életéről és működéséről keveset tudunk. Egy terménykereskedő és Kónya István nyírbátori gazdálkodó hívására az 1880-as évek végén költözött Nyírbátorba. A fazekas azelőtt Sárospatakon és közvetlen 16 Szalontai В. — Balogh I., 1961. Kiállítási forgatókönyv (kézirat) Báthori István Múzeum adattára, Nyírbátor. 17 Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. 1938. 18 Holl I., A magyar középkori kerámia kutatásának problémái. Bp. 1963. 71., A nyírbátori várkastély tervásatásának dokumentációja. Báthori István Múzeum adattára, Nyírbátor. 19 Berzeviczy A., Beatrix királyné: Magyar Történelmi Életrajzok. XXIV. (1908) 409.; Entz O. —Szalontai В., i. m. 18. 20 HollI.,i. m. 18., 40-53. 21 Szalontai В., 1961. Kiállítási forgatókönyv (kézirat). Báthori István Múzeum adattára; Erdész S., A megye néprajza: Szabolcs-Szatmári útikönyv. Nyíregyháza, 1965. 88. 10* 147
