A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

Az 1945. évi földreform során föld-, ház- és házhely juttatásban részesültek száma gazdaság-nagyságcsoportok szerint Szabolcs-Szatmár megyében Föld Ház Házhely Gazdaság-nagyságcsoport Gazdaság-nagyságcsoport j attatásban részesültek száma Gazdasággal rendelkezők: 0 — 1 kat.holdas gazdasággal 2 920 68 1 408 1-3 12 377 274 4 328 3-5 > » 14 781 582 4 619 5-10 » >> 19 469 1 305 6 340 10-15 > » 3 886 241 1 152 15-20 » » 599 23 164 15-20 > >> 589 23 164 20-25 5 5) 148 8 52 25 kat. holdnál nagyobb 75 4 29 Gazdasággal rendelkezők összesen: 54 245 2 505 18 092 Gazdaság nélküliek 4 470 163 6 350 Összesen: 58 715 2 668 24 442 A földreformmal eltűnt megyénkből a nincstelen zsellérek hada, megszűnt az agrárproletariátus. Ezzel megszűnt az az „egészségtelen állapot, amelyben a föld drága, a munkaerő pedig hallatlanul olcsó volt".

110 A felszabadult földön Szabolcs-Szatmár parasztsága elindulhatott az új élet útján. V. Élet a földeken A II. világháború során tönkrement ország újjáépítésének egyik döntő kérdése volt a földek megművelése. 1945. február 11-én a földművelésügyi miniszter épp ezért felhívással fordult a magyar föld népéhez: „A magyar föld nagy része megműveletlenül tekint ránk, és termékenyítő munkánkat várja. Ha megmunkáljuk és bevetjük a magyar földet, barázdáiból az élet tekint felénk. A mindennapi kenyeret fogja számunkra megérlelni. Ha elhanyagoljuk, a halál és éhség hoz hazánkra újabb szenvedést. A magyar parasztság a mai nehéz viszonyok között nem lehet hűtlen a földhöz, és annak megművelését most fokozott mértékben kell elvégeznie. Hazánk sorsa, politikai és gazdasági életünk egyaránt attól függ, termelünk-e az elkövetkező évben eleget. Ne várjon hát senki biztatást vagy kényszert a termelőmunkára, hanem saját maga, családja és a nemzet érdekében szívvel-lélekkel, minden ereje megfeszítésével végezze a termelőmunkát."

111 Megyénk népe — bár maga is súlyos anyagi helyzetben volt — ezt a felhívást nemcsak megértette, hanem mihelyt a háborús helyzet azt lehetővé tette, az ország, elsősorban a legtöbbet szenvedett főváros Ínségben szenvedő népének élelmezését is — már a földreform előtt — jelentős mértékben magára vállalta. Budapest felszabadulása után, 1945 telén és koratavaszán élelmiszerrel, burgonyával, borsóval teli vagonok futnak a vasúton Budapest 109 Számvetés. . ., i. m., 32-33. 110 Márkus István, i. m., 24. 111 Felszabadulás, i. m., 399. 136