A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

megkaparintani, de nem tudtak túljárni a földosztó bizottság elnökének eszén.

68 Turistvándiban egy gőzgépet csempésztek ki a faluból.

69 A tiszavidi lelkész felparcellázott birtokának fasorát termelte ki erőszakkal.

70 Több helyen a községi hatóságok a jóvátételi szállításokat használták fel arra, hogy az újgazdákat a földtől elriasszák, a kisemberekre vetették ki a beszolgáltatások zömét.

71 Pedig az újgazdáknak 1945 tavaszán alig volt meg a betevő falatjuk is. A háború és a megyében folyó háborús cselekmények miatt egyébként is kicsi jövedelmük csökkent, vagy soknál el is maradt, kevés jószágállományuk majdnem teljesen elpusztult, ennek ellenére a községi elöljáróságok — ekkor még nagyrészt a régi világ embereiből álltak — minden terhet az újgazdákra igyekeztek hárítani, kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy az újgazdákkal törődjenek.

72 Majd a kiosztott földek megművelését akarták akadályozni azzal, hogy „ismeretlen kezek" a már felmért földek végéből rendületlenül kihúzogatták a karókat, vagy gúnyolódásból „máshová tették", s bármennyit is dolgoztak a földigénylő bizottságok tagjai, gyakran fordult elő, hogy előző napi munkájuknak nyomát sem látták.

73 A politikai pártok megyei vezetői közül a kisgazdapárti főispán sem maradt távol a földreform hitelének lerombolásától. „Elvileg" ő is a földreformot tartotta pártja első feladatának, de azonnal hozzá is tette, hogy „3 millió nincstelenből és negyedmillió törpebirtokosból nem lehet kivétel nélkül kisbirtokost csinálni".

74 A szociáldemokrata párt nyíregyházi elnöke is csak a mérsékeltebb reform mellett foglalt állást nyilatkozatában, amikor kijelentette, hogy „meg kell maradnunk a kipróbált és jól bevált kisbirtokrendszernél".

75 Mindezek ellenére Szabolcs-Szatmárban megkezdődött a földreform végrehajtása, és a reakció semmiféle mesterkedése sem tudta megakadályozni folyamatos megoldását. Szabolcsban a földosztás megkezdésének első jelentései Tiszanagyfaluból futottak be. A földosztás itt egy hazaáruló nyilas 600 holdas birtokán kezdődött el, utána a Dessewffy grófok 4000 holdas birtokát adták a falu népe örök tulajdonába. A tiszanagyfalui földosztás volt Szabolcsban, de talán az egész országban is az első, ahol nemcsak jelképesen — mint Pusztaszeren — , hanem a valóságban is a földigénylők tulajdonába adták a földet. Ilyen értelemben is számolt be erről az eseményről a nyíregyházi Magyar Nép. A tiszanagyfalui földosztásról beszámoló riport címéül az újság a következő címet adta: „így történt az első földosztás Magyarországon". Arról lehet vitatkozni, hogy ez a földosztás volt-e valóban Magyarországon az első,az azonban kétségtelen, hogy Szabolcsban Tiszanagyfaluban kezdődött meg az új honfoglalás, s Tiszanagyfalu — a riporter szavaival élve — bevonult a történelembe. Mi is történt Tiszanagyfaluban? 1945. március 27-én a tiszanagyfalui községházán, a földigénylő bizottság hosszú asztalán a falu térképe meg a földosztás listája volt kiteregetve. A bizottság tagjai teljesen vagyontalan parasz68 Uo. - Rozsály 1945. 69 Uo. - Turistvándi 1945. 70 Uo. - Tiszavid 1945. 71 Az ezeréves jussért, i. m., 109. 72 Uo., 72. 73 Uo., 75. 74 Nyíregyházi Magyar Nép, 1945. jan. 14. 75 Uo., 1945. febr. 27. 128