A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

apáti földigénylő bizottság egyik jelentése feleletet is adott arra a kérdésre, hogy mi vezette a bizottsági tagokat munkájukban: „A mi fáradságunkért nem vagyunk hajlandók elfogadni egy fillért se, amit tettünk az emberi kötelességünk volt, mert ez az igazi demokrácia."

55 Igen, ez volt akkor is, ma is az igazi demokrácia: tenni azt, ami emberi kötelességünk, dolgozni a népért, jövőnkért. A földért folytatott harc a földreform-rendelet megjelenése után kezdődött el igazán. A reakció nyomban megkezdte aknamunkáját, hogy a parasztok kedvét elvegye a földigényléstől, és megakadályozza az úri birtokok szétosztását. Voltak, akik azzal ijesztgették a népet, hogy „aki a földhöz nyúl, felakasztják".

56 Kemecsénnéhány cseléd ki is jelentette: „Neki nem kell föld, mert nem akar villanypóznán csüngeni, ha a németek visszajönnek."

57 Szabolcsveresmarton is arról súgtak-búgtak az emberek, hogy a bizottság tagjait még fel fogják akasztani, s voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy „ők bizony bemennek Kisvárdára s kihúzatják a nevüket" a földosztó bizottságnál. A régi gazdák meg azt hajtogatták, hogy nem engedi a nagyságos úr a földje felosztását. u

0sak próbálja meg valaki rátenni a lábát, úgy le fogja lőni a nagyságos úr, mint a kutyát. "

58 így aztán az egyik félelemből nem Íratott földet, a másik meg azért, mert lebeszélték azzal, hogy úgyis vissza kell adni majd a földet, a harmadik meg azt mondta, hogy nincs fogata, és úgysem tudná megmunkálni a földet ... A suttogó propaganda mellé az egyházak is csatasorba állították érveiket a nagybirtok, nem utolsó sorban saját birtokaik védelmében. Mint később Mindszenty hercegprímás — hirdették, hogy a földreformot „bosszúálló szellem küldte bizonyos társadalmi osztályok egyszerű gazdasági tönkretételére", és a városi munkásság éhezésének és nélkülözésének oka is csak a földreform. A nyíregyházi evangélikus egyház azért tiltakozik a város határában levő földjeinek kiosztása ellen, „mert azon bolgárkertészet folyik, s ha ez megszűnik, Budapest munkássága szenved ettől élelemhiányt".

59 Támadták a földigénylő bizottságokat, a parasztok durvaságáról, jelentős nemzetgazdasági értékek pusztulásáról beszéltek, a bizottsági tagokat részrehajlással vádolták, hogy maguknak és rokonságuknak hasítják ki a jobb földeket. A támadások éle már a földreform előkészítése korában a kommunista párt helyi szervei és tagjai ellen irányul. Előbb a demokratikus pártokat felhasználva a helyi államhatalmi szervekből, a nemzeti bizottságokból akarták kiszorítani a kommunistákat. Azzal érvelnek a mátészalkai nemzeti bizottságban, hogyha a kommunista pártnak is helyet juttatnak a nemzeti bizottságban, „meg kell bontani egységüket".

60 Majd a földosztó bizottság tagjai közül akarták kizárni őket, „mivel a faluban a kommunisták kevesen vannak".

61 1945 második felében pedig, a földreform sikerei láttán, provokációkat, terrorcselekményeket szerveznek a megye elmaradottabb vidékein (Tarpán), Nyíregyházán fasiszta szer55 Uo. - Olcsvaapáti 1945. 56 Uo. - Kemecse 1945 57 Uo. 58 Az ezeréves jussért, i. m., 61. 59 Nyír. ÁL. MFH. iratai: Nyíregyháza 1945. 60 Uo. Nemzeti Bizottságokiratai: Mátészalka 1945. 61 Uo. MFH. iratai: Büdszentmihály 1945. 126