A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében
uralkodó osztályok által végrehajtott földreformról azonban megyénk szegényparasztságának és nincstelenjeinek már az 1920-as, Nagyatádi Szabó-féle földreform óta megvoltak a keserves tapasztalatai. Magyarországon, Szabolcsban a föld népének nem akármilyen, az uralkodó osztályok érdekeit védő földreformra volt szüksége, hanem olyanra, amely szétzúzza a régi birtokviszonyokat, s a föld birtokában dolgozó parasztságunkat elindítja a demokratikus fejlődés útján. Ezért lett a felszabadulással járó demokratikus átalakulás egyik alapvető feladata a nagybirtokrendszer megsemmisítése „mégpedig földosztás útján". 21 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja ezt a demokratikus átalakulást készítette elő. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának és a demokratikus földreform végrehajtásának azonban feltétele volt, hogy az 1944 decemberében Debrecenbe összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés és az általa megválasztott Ideiglenes Kormány munkájában és intézkedéseiben a munkásság és a parasztság döntő befolyást gyakoroljon. Mind az Ideiglenes Nemzetgyűlés „Szózata" 22 , mind az Ideiglenes Kormány „Nyilatkozata" 23 ennek a feltételnek, a munkásság és parasztság döntő befolyásának megvalósulását jelentette. Ez természetesen nem volt egyértelmű azzal, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány tagjai egyöntetűen foglaltak állást a földreform mellett. A kommunisták és parasztpárti szövetségeseik azonban világosan látták, hogy a történelem által rájuk szabott nagy feladat az, hogy a nagybirtok felosztásával, a nincstelen magyar földművesek földhöz juttatásával véghezvigyék az évszázadok óta késlekedő nagy történelmi igazságszolgáltatást. A kommunisták a szegényparasztság ügyét fenntartás és késedelem nélkül támogatták, mert a feudális reakció megsemmisítése, a múlttal való végleges szakítás a nemzet megmaradásának, független és önálló életének előfeltétele volt. 24 A kormánynyilatkozat 1944. évi december 22-i vitájában a MKP nevében Révai József követelte, hogy a juttatott föld „telekkönyvileg bekebelezett magántulajdona legyen az új birtokosnak", mert „akkor a földműves tömegek a maguk földjén, tehát kettőzött igyekezettel fognak részt venni a gyógyítás munkájában..." 25 A Magyar Kommunista Párt 1945. február 11-i debreceni nagygyűlésén adta ki a jelszót: „Föld, kenyér, szabadság!" A jelszóval kapcsolatosan kibocsátott röpiratban a párt követeli, hogy a 100 holdon felüli nagybirtokot legkésőbb 1945. október l-ig juttassák parasztkézre. A földreform végrehajtására a parasztok mindenütt alakítsák meg a földigénylő bizottságokat, szántsanak, vessenek tavasszal, az aratás is az övék lesz. 26 A demokratikus földreformjavaslat 1945. január 14-én jelent meg a debreceni Néplapban a Nemzeti Parasztpárt javaslataként. Ehhez a javaslathoz csatlakozott a Magyar Kommunista Párt, alapjában magáévá tette, és felszólította a magyar népet, elsősorban az érdekelt földmunkás és paraszttömegeket, hogy foglaljanak állást a Nemzeti Parasztpárt földreformjavaslata mellett, hogy a földreformról szóló törvényt az Ideiglenes Nemzetgyűlés legközelebbi ülése megtárgyalja és elfogadja. 27 21 Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből — Bp. 1955. 24. o. 22 Debreceni Néplap, 1944. dec. 24. 23 U. о., dec. 23. 24 Donath Ferenc, A földreform mérlege — Bp. 1946, 4. 25 Tanulmányok. . . i. m. — 129. o. 2в Felszabadulás i. m. — 285. o. 27 Debreceni Néplap — 1945. jan. 21. 119
