A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében
lalta 15 , a megvert fasiszta csapatok pedig Polgárnál a Tisza vonalán túlra vonultak vissza. Visszavonulás közben mindent felrobbantottak, felgyújtottak, utakat, hidakat és vasútvonalakat tettek tönkre, végül Polgárnál felrobbantották az új Tiszahidatis 1944. november 2-án. 16 Romhalmaz, gyász, füstölgő üszkök és kifosztott lakosság jelezte a németek visszavonulásának útját. A rengeteg megpróbáltatás után micsoda nagy megkönnyebbülést jelentett népünk számára a szovjet katonák megpillantása és a vörös katonák emberi megatartása! Még a magyar csendőrség központi parancsnokságának jelentése is beszámolt arról, hogy a szovjet katonák a szegénysorsú lakosok között ruhaneműeket és egyéb árukat osztottak szét, a lakosságtól vásárolt dolgokat megfizették. 17 A szovjet hadsereg segítsége és a nép erőfeszítése nyomán, a demokratikus erők összefogásával Szabolcs-Szatmár is elindult az új élet útján. A felszabadulást követő idők egyik legégetőbb és legfájóbb problémája volt a magyar föld sorsa. Nem volt őszi vetés, a háborús események következtében a termény kinnmaradt a földeken. Az őszi munkák mulasztását tavasszal feltétlen pótolni kellett. Ez a németek által kirabolt országnak, megyénk népének is közvetlen érdeke volt, ha élni akart. „Emberek! — írta a Nyíregyházi Magyar Nép — A földeken májusban vetésnek kell zöldellnie! . . . a föld népének munkája: Magyarország alapja. " 18 Ennek a munkának az előkészületeit felszabadult megyénk dolgozó parasztsága már 1944 — 45 telén megkezdte, sikeres megvalósításának feltételeit azonban az 1945. évi földreform teremtette meg. III. A földreform előkészítése A földreform megoldásának körvonalai 1944 végén bontakoztak ki, amikor december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front programját a MKP dolgozta ki. Ez a program tűzte ki célul, hogy „a mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására, a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével" hazánkban széleskörű földreformot hajtsanak végre, és a földreform céljaira vegyék igénybe a hazaárulók, a háborús bűnösök, a Volksbund tagok és a német hadseregben szolgáltak birtokait. Ezeket a birtokokat teljes egészükben, minden felszerelésükkel együtt el kell kobozni. 19 A II. világháború folyamán, a parasztság elégedetlenségének levezetésére, már Szabolcsban is beszéltek a földreform lehetőségéről, de ugyanakkor erőteljesen kihangsúlyozták azt is, hogy egy esetleges földreform nem fog „ingyen földosztást" jelenteni. 20 Az ilyen, a magyar 15 Felszabadulás - 16. o. - Bp. 1955. 16 U. o. - 458. o. 17 U. o. - 102. o. 18 Nyíregyházi Magyar Nép, 1945. jan. 24. 19 Délrosgyarország, 1944. dec. 3. 20 Vác? Elemér összeállítása, A szabolcsvármegyei népfőiskolai tanfolyam gazdasági előadásai. Nyh. 1942, 186. o. 118
