A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében
elmaradott gazdálkodást folytató megyei földbirtokosok és bérlők mindenekelőtt a föld és munkaerő minél nagyobb mérvű zsarolásával igyekeztek biztosítani a birtok jövedelmezőségét, a kisebb gazdák pedig a nehéz viszonyok között arra kényszerültek, hogy minden munkát maguk végezzenek eL A falusi szegénység másik jövedelmi forrása a feles és harmados föld volt. Ezért azonban egész évben még több-kevesebb ingyenmunkát kellett végezni a föld tulajdonosának. A pénzszerzés módja a mezei napszám volt: sarkalló, szigorú munka napfelkeltétől napnyugtáig 50 filléres vagy 1 pengős napszámért, alig többért, mint egy-két kilogramm kenyér áráért. Szabolcs-Szatmár napszámbérei még a nyári hónapokban is az országos napszámbér-átlag alatt állottak, a munkáltatók azonban még sok helyen ezt sem fizették meg, vagy fellebbezéssel éltek a hivatalosan megállapított minimális napszámbérek ellen is. 11 A gazdasági elmaradottság és a hihetetlen nyomorúság együtt járt a „sötét Szabolcs" szellemi és kulturális elmaradottságával. A falvakban, tanyákon tucatjával burjánoztak a vallási szekták 12 , a harmincas években a megye 65 805 analfabétájával első helyen állt az írástudatlanságban Magyarországon. 13 A falvak, tanyák, uradalmak népét az úttalanság, a fene' ketlen sár és szegénység zárta el a világtól, iskolától. Emberek születtek és haltak meg úgy, hogy a környező mezőkön, az istállón kívül más világot soha nem láttak, soha nem olvastak, mert nem ismerték meg soha a betűt. A nagybirtok, a tőke könyörtelenül pusztított földet, embert és kultúrát, a nép e korban ereje megfeszítésével sem tudta sorsát megjavítani. 77. Szabolcs-Szatmár felszabadulása és az új élet kezdete A II. világháború évei még inkább megnövelték megyénk mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának nyomorúságát. A férfiak katonai behívása után a feleségek és gyermekek munkája úgy-ahogy még biztosította a családok puszta létét, amennyiben a családoknak volt földtulajdona, de ahol csak a háborús segély jelentette a nagy család számára az egyedüli megélhetést, ott a háborús évek múlásával és az árak emelkedésével együtt nőtt a családok ínsége és nyomorúsága is. 1944 őszén a Vörös Hadsereg felszabadító csapatai átlépték Magyarország határait. A szovjet hadsereg előnyomulásával egy időben a németek és helyi szekértolóik vandál módon fosztották ki az országot, megyénkből is elszállították a terményeket, elhajtották az állatállomány javát, a boltok üresen, kirabolva maradtak. A nép sem élelemhez, sem ipari termékhez nem jutott. 14 A debreceni csata után, 1944 október második felében a 2. Ukrán Hadseregcsoport sikeres támadása a Nyíregyháza környékén folyó harcok során felszabadította megyénk területét. A német ós magyar katonai alakulatok jelentős erősítések bevetésével megpróbálták ugyan a szovjet előnyomulás útját állni, de a doni és kubáni kozákok és harckocsizók keletről és délről jöva támadását nem tudták visszaverni. A szovjet hadsereg Nyíregyházát elfog11 Incze—Petöcz, i. m. 130. o. 12 Vármegyei Szociográfiák IV. — 163. o. 13 U. o. - 286. o. 14 Nyíregyházi Állami Levéltár: Nemzeti Bizottságok iratai. 1945. 117
