A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

27-ik Sallai Bálint ellen ki a 3 ik 1. 5. 7. sz. úgy 6 :/: és 28 számú vallomásokkal bebizonyítva van, hogy ő a városháza és csendbiztos támadásánál különösen ki tüntette magát az által, hogy a csendbiztosnak dobszó mellett 12 emberrel leendő kikésértetésére az ott levőket felhívta később pedig a városháza ajtaját betörte, Dohos Bálint esküdtet, ki a csend-biztost oltalmazta ki lökte, megütötte, és végre 4 ikén vagy is Szerdán ok nélkül Oláh Györgyöt keményen megverte, mint nem csak egyike a fő lázítóknak, hanem vérengző is 3 1 /2 évi 28-ik Bősi Mihályra 30 a 29 ik sz. a. ön vallomásával az 1. 3. 5. 8. 28. 40 számok 3 :/:4:/:6:/:8 :/:20:/: a. g. 1. g. r. f. adatokkal igazolva van az, hogy 6 a támadási előkészületekben részt vett, a kitörés kezdetén fegyveresen jelen volt, még pedig azok közt kik a katonát megszorították, és verték, Badicsot, Palacseket, részvételre erőltették a katonát a városházára késérők közt volt és azok közt, kik a városházát megtámadták, az egyenesen őtet térítő bírónak szavát nem csak nem fogadta, hanem a rendeleteket a falról leverte, széjjel szaggatta, a szobát a Csendbiztosra betörte, annak csizmáját lábáról lehúzta és hajigálta azután a következő napokban is a gyülekezetekben és erőszakoskodásokban részt vett, a Gál Sándornál többek által tartatott tanácskozáson ott volt, a tisztartótól elvett szerződést az elvevőktől ő vette által és ő égette meg, a lázadók előtt örömrivalgások közt, a lázadóknak doboltatást rendelt, sőtt még a harang félreverósét is kiabálta, — mind ezeken kivül világos ellenében az is hogy ő két szint is játszott s emeli bünót még az is, hogy a börtönből is fenyegető iratokat küldeni bátorkodott, melly írások 18 NB alatt a vádiratok közt lázadásra ingerlő és fenyegető elszórt iratok, majd nem mindenben egyezvén, világos miszerint nagyobb részt a 15 NB be „Uramék" szón kezdőn kivül a többiek Írásával is méltán gyanúsíttathatik, mint tehát fő lázító erre izgató és fenyegető iratokat író erőszakoskodó 6 évi — 29-ik Lakatos Ferencznére az jővén ki, hogy ő 3 ik decemberben a városháza előtt, midőn a csendbiztosra halált kiabáltak, mind a mellett hogy az elöljárók tiltották, azt kiabálta ,,ugy kell neki, jól van neki, ne hordotta volna el a párnákat" s ez által a jelen voltakat, még jobban ingerelve, a lázadást élesztette, mint fellázatt, 1/2 évi — 30-ik Kolozsi Ferencz ellen, a 32 ik ugy az 1. 5. 7. sz. a tanulmányok s önvallomással be van bizonyítva, hogy ő is 10 ber 3 ikán a városházánál a csendbiztost eszméletén kivül lovát ólmos bottal szurkálta és döf ötté, mint tehát erőszakoskodó ós vérengző 3 évi — 31-ik Ns. Gál Józsefre valamint egy részről a vádnak az a része, hogy t. i. ő Kenyeres Sándorral huzalkodott, s megütötte, és hogy az Ispántól kiveendő hajtópénz irányába, úgy nyilatkozott, volna, hogy ha ki nem adja szépen, ki adja másképpen, és december 3 ikán a harangra való menetelt is kiabálta volna — be nem bizonyittatik: úgy más részről a vádnak az a része, hogy December 2 ikán a helységházánál jelen volt, és az hogy Balogh Gáspárt német perceptornak csúfolta, a hajtópénzért az ispánra ment, Kenyerest a tnyszék előtti mentébe fenyegette a 33 sz. irománnyal bebizonyulván, valamint az elsőktől próbák elégtelensége miatt felmentetik, úgy az utóbbiakra bűnösnek találtatván mint felkelt, s erőszakoskodó 11/2 évi — 32-ik Szabó Gábor 33-ik Mándi Gábor „Bősi Mihály" elírás, családneve helyesen: Búsi. 107