A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

34-ik L. Nagy Sándor vádlottakra nézve 34. 35. 36. sz. ön vallomásból kitetszvén az, hogy az ispánra szombaton — Szabó Gábor kivételével pedig Vasárnap reggel is, és így két ízbe, a hajtó pénznek vissza vétele végett reá mentek, mint erőszakoskodók Szabó Gábor 1/2 évi, Mándi Gábor, és L. Nagy Sándor 3 /4 évi — 35-ik Ns Gál János ellen, az ellene alkalmazott 3 ik 4 ik szám, úgy 24:/: 10 NB 28 sz. 3:/: 39 sz. 1. h. és g. alatti vádiratokból világos, nogy ő is a támadók közt volt, a Csendbiztost elébb vasvillával úgy ütötte, hogy annak küpüllye is eltört, azután pedig csépfával, fokossal ütötte, annak szemét is kiszúrni akarta, kardját elvette, a városházánál a csendbiztos ellen azt kiabálta „ki kell húzni, meg kell ölni" a kormány rendeleteit a falról leverte Kenyerest is megütötte, Hajdú Mihályt pedig főbevágással fenyegette, mint egyik kitűnt felkelt és vérengző 6 évi — 36-ik G. Erdei János, szinte a támadók közt lévén, egy csépfával a csendkatonát ütötte, a csendbiztosra az ajtót betörni segített a csendbiztost öléssel fenyegette, a kormány rendeleteketnek egyik leverője volt, a tisztartóhoz kit harang ütéssel és halállal fenyegetett, a zsellérek szerződése ki vételére kint volt, a mint mind ezek a 3. 4. 28. sz. 5:/: 13 NB r. y. jegyű 40 számú adatokból bebizonyul, mint tehát egyik jelentékes, lázadást kezdő, s azt folytató nyilvános erőszakoskodó 6 évi — 37-ik Nácsa Sándorra a feladott vádak közzül az bizonyulván be, hogy dec. 3. és 7. ikén is a gyülekezetben, mellyben a féktelenségek elkövettetek, nem csak jelen volt, hanem a contractust Gál Mihály hadnagytól, többekkel együtt kivévén azt Büsinek által adta, ki azt meg égette, a forrongás alatt Gál Sándor házánál tartatott különös tanácskozásban is ott volt, s e szerint a lázadásban is részes lévén, mint fellázatt és erőszakoskodó 11/2 évi. — 38-ik Nagy Sándor ellen a feladott vádakból az o. p. s. iratokból az bizonyulván be, hogy ő két zsidót a felkelésre felszólított kik előtt azt monda „hogy ennek én vagyok a kezdője és leszek végzője" szabadság éljenzésével a féktelensége!? térj esztette, mint felkelésre izgató, s fellázatt 1 évi — 39-ik Badics Gábor ellen igazoltatván t. x. y. betű alatti iratokból az, hogy ő a 3 ik decemberben a városházánál erőszakoskodók között megjelent, sőt haza is szaladt, botért, s azzal jött oda, jöttével azt mondotta: „hát nem meritek be rúgni az ajtót", s azzal az ajtót, rúgta, a lázadást azon szavakkal élesztette „húzd ki, tégy szalmát a hátára" — továbbá pedig a korcsmában is a csendbiztost szidalmazta, e bűntettéért, melly az lázadásbani részvétét tellyesen igazolja 3 évi — 40-ik Fejér János az ellene beigazoltatott vádakat, hogy t. i. ő is a városházánál felkelt erőszakoskodók közt ott volt, a tisztartót kergette. Proppert azért, hogy a tisztartónak veszett vett megütötte és azt mondotta Istenét szidva „te is a csendbiztos mellett vagy" a rendeletek le szaggatásában is működött g. alatti ön vallomásában elösmervén, mint az lázattaknak, verekedőknek s Istenkáromlóknak egyike 2 1/2 évi — 41-ik Sándor András vádlottra az ellene felhozott vádakból az bizonyulván be, hogy ő Berger Márton zsidó szabót a lázadásnak szerdai napján a piaczon rossz akarattal mellybe fogta, és hogy a katona tiszt alá nem ment azt felelvén „az Istennek sem visz németet" mint engedetlenkedő és garázdálkodó 1/2 évi. — 42-ik Geszti András ellenében kérdésen kivül van a 8 NB irományból, hogy ő az erőszakoskodó gyülekezetben jelen volt több izben, sőt 7 ikén 108