A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

mondotta, hogy „nem jó hir va Sz. Mihályon, mert egynehányan fel vannak fegyverkezve, a 2 ik tizedben a füstpénzért, robotért zálogolni nem hagynak, ha 200 ulahnus jönne is" — sőt december 8-án vagy is vasárnap midó'n a katonaság bejött a 18:/ :19:/: és 6 NB szerint a harang félre verését kivánta; ennek megtételére az harangozott felszólította nemcsak, hanem még a katonaság ellent állására a lakosokat ezen szavakkal „kapára villára" felhívta. Ezen napon ezt megelőzőleg a féktelen gyülekezetben lévén, onnét többed magával, a tisztartóhoz, a mappák elvitele végett bottal ellátva ki ment, melly tettei a lázadásbani nagy részvétet kimutatván mint fellázatt, s erre ösztönző, erőszakoskodó, lázító 3 1/2 évre ítéltetett. 21-ik Ifjabb Czeller Mihály 22 számú vallomásában elösmeri, hogy azok között, kik 3 ikban a városházánál fejetlenkedtek, nem csak jelen volt, hanem Balogh Gábort H. Pethe Gábort haza utasította, pénteken Gál Sándornál tanácskozáson volt többekkel együtt, honnét Nácsa Sándorral ment el a C. szerint inneni elmenetele után azon öléssel fenyegető írást, mellyben a gyalogok szerződése kiadása követeltetett ő megírván, azon írással többeket a tisztartóhoz kiküldött, a beküldöttek a szerződést kivévén, ezután a 3 NB 21. NB. 27:/: szerint a helységnél lévő párját is, a H. hadnagytól és jegyzőtől Nácsa Sándorral kivévén Büsinek által adta, ki azt megégette, és a folyamodást a Cs. kir. helytartóhoz megíratta, 8 ikban nem csak a féktelen gyülekezetben jelen volt, hanem többeket a mappa elviteléért ön maga által írt írással kiküldött, előtte való nap Kovács Gábort is az allodiális telkek felett kötött szerződés kivételéért menőkkel kiküldötte a végett, hogy a tisztartótól azon nyugtát vegye ki, mely a gyalogosok contractusa kiadásával, a tisztartónak kiadatott mellyre Kovács Gábor a nyugtatót ki is vette, melly egymást felváltó tettek, a vádlottra azt tüntetvén ki, hogy ő is egy volt a legfőbb lázítók, és lazítást vezetők között, mint illyen 6 évi rabságra kárhoztatik. 22-ik Hamvas Gergely vádlott ellen sem az hogy ő a Csendbiztost a korcsmában bántalmakkal illette volna, sem a gyújtás vádja bebizonyítva nem lévén, valamint az sem, hogy az uraság dolgára menőket gyújtással fenyegette, vagy a katona tisztet sértette volna, próbák elégtelensége miatt felmentetik. 23-ik Hamvas Bálintra az jő ki a 18:/ :22:/: NB és 24 szám szerint, hogy ő a lázadás idejében a korcsma előtt azt kiabálta, hogy ki robotra megy felgyújtja a katona tisztnek, a város cselédjének Istenét s Krisztusát szidta, mint tehát fenyegetésével lázadást terjesztő, a törvény ellenszegülésére ingerlő, káromkodó, s a katona tisztet megsértő másfél évi rabságra ítéltetett. 24-ik vádlott Gál Ferencz ellenében ki december 3 ikán a városháza támadásakor a városházánál volt a 25 ik, 2 ik számú iratokból az bizonyulván ki, hogy 7 ik decemberben a lázas gyülekezetben jelen volt, s onnét mint egyik megbízott ment a tisztartóra az allodiális telkesek szerződése kivételére a mint hogy ki is vették az nap estve felé pedig, de másnap reggel ismét szinte többekkel az Ispánra, a hajtó pénz kivételére ment melly azomban az nap az ispánnyal nem találkozás utánna való nap pedig a katonaság bejövetele miatt elmaradt, mint felkelt erőszakoskodó más vagyont támadó 1 évi. — 25-ik Simon János 26-ik Kovács Gábor a 26. 27 ik számok és 2 ik sz. szerint mind kettő a december 7 ki gyülekezetnek, nem csak részesei hanem olyanok is, kik ezeknek bizások után a tisztartóra többekkel mentek, a contractust és nyugtatót kivették mint felkeltek s erőszakoskodók tekintvén 1 évi. — 106