A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

ter 1851. dec. 27.-én azzal igyekezett megnyugtatni Geringert, hogy az úrbéri viszonyok szabályozásának ügye, már a végső tárgyalás folyamatába tétetett (11.0. 23811.) Mindazonáltal az úrbéri pátens megjelenésére még ezután és több mint egy évig kellett várni.

26 Eckstein császári biztosnak a község elöljárósága december 31.-én köszönetét fejezi ki, a rend helyreállításáért. A köszönő levélből a következőket idézem: „A tapasztalat bebizonyította, miként a századokon át békés SzentMihály helysége lakosait a felsőség és a király iránt törhetetlen hűségűeket, ezt egy, a néppel fennállott urasági viszony vihette a merényre, s e viszony ki nem egyenlítése s kitisztázása miatt magukat az ingerültség s a kijózanodásig fékezhetetlen mámorának dobta oda, s kérik, hogy mihamarabb döntse el e viszonyt"

27 A felkelés elfojtása után az ebben közreműködő kiküldöttek megteszik feletteseikhez a szükséges jelentéseket. Ugyancsak sor kerül az igazoló jelentések bekérésére is a felettes hatóságok részéről olyan tisztviselőktől, akiknek ténykedése nem volt egészen határozott s ezért magatartásuk félreérthető volt. Szükségesnek tartom ezt tenni azért is, mert azokból több esetben kiderül, hogy a helyzetet tárgyilagosan elbírálók nem voltak mind elfogultak és jelentéseikben sejtetni engedik, hogy nem hibáztatható kizárólag Szentmihály népe a történtekért. Az uraság illetve annak tisztsége önzésből a jogi helyzet tisztázatlansága ellenére olyan követeléseket akart érvényesíteni, -amelyeknek jogosságát a felettes szervek még nem bírálták el véglegesen, inert a rendbeszedő per még nem fejeződött be. Ilyen vélemény csendül ki Jósa Péter miniszteri biztosnak a Geringerhez írott és a felkelés elfojtásáról szóló jelentéséből is, amelyet Nagyváradról 1850. dec. 11.-én küldött a helytartótanácshoz. Ebben a jelentésben a miniszteri biztos csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a politikai hatóság — felsőbb rendeletek ellenére — kényszereszközöket alkalmazott úrbéri ügyben, bírói ítélet nélkül.

28 Eckstein császári biztos Farkas Istvántól a nánási járás Főbírájától igazoló jelentést kér a szentmihályi ügyben tanúsított eljárása miatt. Farkas 1850. december 30.-án kelt jelentésében erre a kérdésre, hogy történt-e a decemberi események előtt bírói elmarasztalás a szentmihály lakosokkal szemben s hogy miért küldte ki a csendbiztost foglalás végett. Hivatkozom itt az igazoló jelentésnek erre a részére: „. . . kijelentvén a Gróf úrnak, hogy ezentúl a hanyagokat fogja kereset alá s marasztaltassa el bíróilag." Ez mutatja, hogy az uraság követelését nem tartja jogosnak, mert hiányzik a jogerős bírói ítélet. A másik rész ez: „. . . így történt a Gróf úr ismételt sürgetéseire s mondhatnám zaklatásaira, sőt sajátkezűleg írt tervezésére a nevezett csendbiztosnak Szentmihályra lett kiküldetése, de nem foglalás végett, hanem csak hogy mintegy Damocles kardjaképpen függjön az illető lakosok felett. Ezen kiküldetésében utasításul adatott neki, hogy nem executióképpen megy Szentmihályra, hanem csak az uradalomnak segítségül, ennek költségére ..." Farkas főbíró mindezekben elárulja, hogy a követelést nem tartja jogosnak, mert nincs bírói ítélet, ami végrehajtható volna s így a csendbiztos nem exequálhatott, mert a végrehajtásnak nincs törvényes alapja! A gróf „zaklatásai "-nak említése pedig elárulja azt, hogy az kellemetlen volt ugyan neki, 26 U. o. 23811. 27 Nagyváradi ker. főispán 1861. 2209. 28 Sörés: Sztm. t. lap. 100