A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

de nem tagadhatta meg a nagy „úr" kérésének a teljesítését s így küldte ki Fodor csendbiztost, de „nem executióra", hanem csak annak színlelésére. Maga Geringer is úgy látta, vélte, hogy a zendülés tulajdonképpeni oka egyesegyedül a szentmihályiak úrbéres vagy majorsági viszonyának tisztázatlan volta." Szabolcs megye főnökének véleménye is közel áll ezekhez. Erre lehet következtetni a szentmihályi zsellérek által a helytartótanácshoz küldött kérelmére felírtakból. A kérvényben a földesúrral való nehézségeik eloszlatására" egy bizotmány kiküldetését kérték. Többek közt ezt írta a kérelemre: „. . .tapasztalás után vagyok arról meggyőződve, hogy a vidékbeli minden községek cselekvényeiket a szentmihályiak után irányozzák s azért igen szükséges, hogy a magas kormány a szentmihályiak ügyét igen fontosnak tekintse, s minden stádiumain keresztül megismerve, úgy rendelkezzék, hogy a rendelethez mint szabályhoz az egész vidék alkalmazhassa magát." „A község úrbéri pere megakadt, majd az fogja a vitás kérdéseket bíróilag eldönteni" . . ,

29 Az 1851. januárjára befejezett viszgálat után a bizottság és katonaság 1851. január 6.-ára elment a községből. Maga a belügyminiszter is úgy bírálhatta el a kérdést, mert 1851. dec. 27.-én kijelentette Geringernek megnyugtatásul, hogy az úrbéri viszonyok szabályozásának ügye „már a végső tárgyalás folyamatába tétetett." Megtorlás A felkelés okainak és a felkelésben résztvevők cselekményeinek kivizsgálása során a községből 44 férfit és 1 nőt hurcoltak el a nagykállói megyei törvényszék börtönébe. Ezek az 1851. év augusztus 8.-áig az ítélet kihirdetéséig vizsgálati fogságban voltak. A nagykálló megyei császári és királyi törvényszék aug. 8.-án a következő ítéletét hirdette ki: „Szent-Mihályi lázongók ítélete." „Ausztriai Császár 0 Felsége nevében a Nagy Kallói Cs. kir. Törvényszék által alólírt napon a Sz. Mihályi lázongók bűnperébe államügyésznek mint felperesnek ítéltetett. A vádiratokból be van bizonyítva, hogy a múlt 1850.-dik évi deczember hónap З.-ik napján nánási csendbiztos Fodor Gábor, midőn az allodiális telkeseket és majorsági zselléreket Sz. Mihály on tartozásoknak lefizetésére melylyekkel a törvény, — О Felsége rendelete nyomán az Uraságnak tartoztak és magok a lakosok is, azon év június l-ő napján, az uradalomnak köteleztek, — zálogolással szorította, az úgy nevezett Kis-új Utczán egy botokkal vasvilákkal őket váró tömeg által szidalmak, káromlások és öld meg fenyegetések közt illetve, megtámadtatott, — egyik katonájával a helység házához űzetett, másik csendlegénye pedig a támadó csoportnak kezére kerülvén, tete29 Magyar nyelvű eredeti Nagyváradi ker. főisp. 1851. 2209. 101