A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

bírattak, melyekre nézve már akkor a földesuraság a telkek szaporítását fenntartotta."

23 Az urasági tisztség jelentésének csak a befejező részét idézem, mert ez jellemző a jelentést tevőkre és elfogultságukra: „A nép hangulata még most is olyan egymás irányában is az annyira fel van bőszülve, az elöljáróság tekintélye annyira csökkent a gazdálkodó tisztség állása olyannyira elszomorító, szóval a körülmények öszvége ezen már az 1848-ik időszakot megelőzőleg az akkori tisztsviselősógek csekély gondossága és erélytelensége folytán a fegyelem hiánya miatt elkapatott helységben olyan, miszerint ott az általános személy és vagyonbeli biztosság, szóval a közrend csak úgy fognak tartósan helyreállani, ha a közigazgatás és büntető igazság kiszolgáltatás közrehajtva, sikerült a népnek az 1848,-i időszakban a helységbe két pódányban járó Táncsics-féle újság olvasása által és különösen figyelmet érdemlő szellemét gyökeresen megjavítani, erélyes elöljáróságot nevezni a helységbe, a bűnösöket példásan fenyíttetni s míg csak a közrend tökéletes helyreállítására nézve kellő kezességet nem nyújt a község, azt katonai fegyelem alatt tartani és azontúl is állandó katona tartási hellyé tenni, miből a lakosság azt, hogy folytonos őrködése alatt ál a közhatóságnak, — megértendi. "

24 Eckstein Adolf császári biztos, felettesének Geringernek a helytartó tanácshoz küldött német nyelvű jelentésében megállapítja, hogy a Szentmihályi lázadásnak nincs politikai jellege, de az a tény, hogy a katonaság nagy részét kivonták az országból és hogy ellenséges győzelmekről szóló hamis hírek voltak elterjedve, hozzájárulhatott annak kitöréséhez. — Az embereket nem sikerül vallomásra bírnia, az e vidéken szokásos vallató módszerekhez, mint hüvelykszorító alkalmazása vagy a korbácsolás, viszont nem akar folyamodni. Inkább 10 000 forint büntetéspénzt róna ki a községre, mert azt reméli, hogy a gazdagabbak, akik különben sem vettek részt a kihágásokban, inkább vallanának, mintsem hogy fizessenek, de ezt felsőbb utasítás nélkül nem teheti." Pontosan fel akarja deríteni a szentmihályi események rugóit, mert azok a földesurak és volt jobbágyok közötti viszonnyal függenek össze és a szentmihályihoz hasonló helyzet van a Tiszavidék községeinek legalább kétharmadában. Ezt a viszonyt szabályozni kell, mert a jelenlegi helyzet az állam részére is káros és veszélyes. Beleegyezését adta, hogy a gyalogság 9.-én (jan.) elhagyja a községet, de azt javasolta, hogy egy lovasszázad felváltva Szentmihályon és a szomszéd községekben (Polgár, Dob, Kenéz, Dada, Lök, Büd) táborozzék állandóan, hogy az ottani lakosságot, amely kihágásokra hajlamos és a forradalom eszméi erősen áthatották, — megfékezze.

25 A büntetéspénz kirovásához Geringer nem járult hozzá. — Eckstein zárójelentése január 8.-án kelt. Geringer ezt a belügyminiszterhez terjesztette fel; ő is úgy vélte, hogy a zendülés tulajdonképpeni oka egyesegyedül a szentmihályiak úrbéres vagy majorsági viszonyának tisztázatlan volta. A fogalmazványon egy notabene ehhez még hozzáfűzi: és a magyar hivatalnokok eljárása, akik semmitsem tanultak és semmit sem felejtettek. A belügyminisz23 OL. G. 22001. (1438. G. P. No. 1) 24 OL. G. 22001. (1438. G. P. No. 6.) - 1851. 25 OL. G. 22001 - 1851. (381) Német nyelvű eredeti. 7* 99