A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Gombás András: Szentmihályi ólaskertek

7. kép. A Simon-féle ól alaprajza Ugyancsak az ól eresze alatt tárolták a réten gyűjtött szükségtüzelőt is. Sándor Károly 90 éves adatközlő szerint árvagané-t is gyűjtöttek a gulyaálláskörüh legelőrészen. Ez is idekerült. ,,A Csíkos meg a Balázsér körül'mindig megszettük a somkóró tövít, meg a nádkotút, oszt' úgy hortuk haza szekérrel. Jó tüze vót mindeggyiknek, oszt, azír'gy ütöttük télire. Az árvagané gyűtíse miatt fokták rá a faluszílí asszonyokra, hogv ilyenkor ászt mongyák a gyermeknek: Eriggy fijam, hozz egy kis ganét, oszt' főzzünk apádnak, mire gyön!" Az ól eresze alatt tárolták áztatás után a szérűn fellazított és felállított kévékben kúpban megszárított kendert is a törésig. A törést a szérűn végezték. Éppúgy a tilöláskt, a dörzsölését és gerebenezését is. A kender megmunkálásához szükséges eszközök is az ól bepadlásozott részén az ólpadon voltak elhelyezve. A szövőszék két oldalát is az ól hátsó külső oldalán bevert két faszegre akasztották. Az ólfélpadlás&rn voltak felrakva a szérű, illetőleg a nyomtatás szerszámai és a csépfák. Idekerültek a halászat és a nádvágás szerszámai is. A kertben tartották a gazdálkodás eszközeit is. A szélrosta, ha volt, — az is az ól eresze alá került. Az ól végénél, vagy az ól háta mögött az ereszcsurgáson belül, közvetlen a fal mellett zárt sorban helyezték el a szérűn kicsapott rozsszalma kévéit, a zsúpot. Innen használták fel tetőzet javításához, vagy szalmakötél készítéséhez. A szentmihályi ólak közül sokat emlegetett volt a XIX. században a „Simon-óV (7. kép). Ez volt a legnagyobb az akkori III. tizedben. A környékbeli ólak legényei is ebben gyűltek össze leggyakrabban. Ez az ól 12 öles hosszúságú és 5 öl széles volt. A Kisúj-utcában ugyancsak híres volt a ,,Kakócz-ól". Ennek a hossza 11 öl, szélessége pedig ötödfél öl volt. Az említett ólak mindegyike ereszal'jávai épült. Nevezetes ól volt a Kakócz-ól még azért is, mert valamikor, a Vay csendbiztos idejében pandúrtanya volt. Az öregek visszaemlékezései szerint, mikor Sós Pistát, a betyárt elfogták, ennek az ólnak az ámbitusához köttette a csendbiztos. A másik oszlophoz pedig a csendbiztos hírhedt kutyáját. Az ólak falmagassága általában 230—250 cm volt. Sándor Károly 90 éves volt kőműves adatközlő szerint, az építés alkalmával ezt a magasító