A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Gombás András: Szentmihályi ólaskertek

5. kép. Lábas kút 6. Icép. Bödönös kút Közös munkával készült a kert kútja is. Nem ástak minden kertben kutat. Egy-két kert jószágait közösen épített kútból itatták. A kerti kutak rendesen lábaskutak voltak (5. kép), (padoskút), vagy zsombokkútak

28

. Bödönöskutakat (6. kép) csak közösségek építettek, mert az költségesebb volt és a hozzávaló fabödönt távoleső helyekről lehetett csak beszerezni és szállítani. A község közkutai is ilyen bödönöskutak voltak. Idős Pethe Ferenc adatközlő szerint akkor még ilyet csak a „közkőtő"

29 bírt ki. ,,A parasztnak jó vót a lábaskút is, mer' aho' csak fa meg nád kellett. A' meg vót, amennyi csak kellett". A ref. egyház 1831. évi számadása

30 szerint a kurátor ,,vett egy bödönt Nyíregyházán Tiszteles úr kertibe levő kúthoz 8 Rfrt"-ért. A kerti kutak kávával, vagy ravatallal (kávás, ravatalos) és fémmel készültek. D. 28 Néhai Pethe Ferenc adatközlő szerint a lábaskút vagy padoskút kiásott gödrébe mocsári tölgygerendákat raktak le úgy, ahogy a gyermek összerakja keresztben a tengeri lehántott csutkáját, mikor disznóólat épít játék közben. Gödre körte alakú. A tetejét legerendázták s az itt hagyott nyílás fölé épült a káva. A felső legerendázásra, vagy deszkázásra utal a padoskút név. A kút oldalát adó gerendák közét, nyílásait, náddal borították s csak ezután földelték be a kiásott gödörnek a kúton kívül eső részét. Ha nád helyett zsombékot raktak a kút oldalába zsombokkút volt a neve. A bödönöskút-hoz, a hengeres fabödönt távolabb eső erdős vidékről szerezték be 40—50 km-nyi távolból. Ilyen kútja csak a földesúrnak, községnek, vagy az egyháznak volt, mert sokba került. 29 A közlótesítmények fenntartására kivetett községi pótadó. Népi nevén „közkőtő". 30 A szentmihályi ref. egyház irattára. XIX. századi köteg. 87