A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)
-horizontnak, Reinecke BD periódusnak felelnek meg korban. A széles pengéjű markolatnyújtványos sarlók 79 (LI. t. 4, 8) és a kiszélesedő végű díszített karperec (LIII. t. 29) viszont a HB periódusnál korábban nem fordulnak elő. A díszített, félkör átmetszetű, kiszélesedő végő karperectípus elterjedését W. Kimmig állította össze. Eszerint Dél-Németországra, Morvaországra, DunántúJra és Kelet-Magyarországra esik lelőhelyeinek zöme. Korát a HB periódusba állapította meg. 80 Ugyancsak erre a keltezésre jutott Müller-Karpe is. A rohodi példánnyal megegyező díszítésű karpereceket a HB X korszakra helyezte. 81 A rohodi lelet szárnyasbaltái a HA (LII. t. 11), illetve a HB X periódusba tartoznak (LII. t. 12). A HB periódus első felére keltezik a leletet a széles pengéjű sarlók (LI. t. 4, 8) és fiatalabb típusú tokosbalták (LII. t. 13—14, 17—18) is. A nyakkorongos csákányok tehát a HB L periódusba tartozó rohodi leletben, egy rég elmúlt korszak visszamaradt tárgvainak tekinthetők. Rohod III.»* Azt az üstöt, amely a leleteket tartalmazta (LIV. t. 1), Merhardt a Bj csoportba osztotta be, HB periódusra keltezte. 83 A lelet többi tárgya azt látszik bizonyítani, hogy a HB periódus első felében kerülhettek a földbe. Taktakenéz (Borsod-Abaúj-Zemplén т., szerencsi j.). m A Tiszától nyugatra került elő ez a lelet, azonban a tokosbalták nagy része (LVII. t. Í—7), a lándzsák (LVII. t. 17—19) kétségtelenül a FelsőTisza-vidéki fémművességi körhöz kapcsolják. A középen bordával díszített bronzszalagból készített kartekercs (LVII. t. 14), már inkább az északmagyarországi hasonló kartekercsekkel mutat összefüggést. A Miskolc melletti Bükkszentlászló-Nagysáncról származó bronzleletben hárfafibulával fordulnak elő, tehát a HB periódusba tartoznak. 85 A HB korszakra keltezik a taktakenézi leletet a félkör átmetszetű díszített karperecek is (LVII. t. 21— 24). Müller-Karpe megállapítása szerint, az ilyen díszű karperecek már a HB 2 fokozatra jellemzőek. 86 Tiszaeszlár-Sinkahegy tájéka (Szabolcs-Szatmár т., tiszalöki j.). A kiszélesedő végű díszített karperec (LVIII. t. 1) és a széles pengéjű markolatnyújtványos sarlók (LVIII. t. 15—22) a HB periódusban határozzák meg a lelet korát. TiszaeszlárP Müller-Karpe a leletben levő kardot, az Illertissen típusba osztotta be. E kardtípus koráról azt állapította meg, hogy gyártása a HA! periódus máso™ Holste, F.: Bayr. Vorgosch. Bl. 13 (1936) 10—11.; SprockhofJ, E.: PZ 1945—50.' 81. 80 Kimmig, W.: Fundberichte aus Schwaben 14 (1957) 66. 81 Müller-Karpe, H., Beiträge . . . 167. MJósa A., Hallstatti vagy nyíri kultúra: MKÉ 4 (1910) 110—113., I—III. t. 83 Merhardt, G.: Festschrift RGZM 2 (1952) 4. » l Jósa A., Hallstatti vagv nyíri kultúra: MKÉ 4(1910) 113., IV.t.; Ua.: Arch. Ért. 22 (1902) 275—276. Holste, F., Zur Chronologie . . . XXII. t. 85 Miskolci Múzeumban. Lelt. sz.: 53.705.1—12. 86 Müller-Karpe, H., Beiträge . . . 128., CXLI. t. A. 7—10. S7Holste, F., Hortfunde ... XXXIX. t. 14—25. 38
