A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)

dik felében kezdődött el, de idősebb a HA

2 korú kardoknál. Elterjedésének központja Dél-Bajorország volt.

88 A tiszaeszlári lelet kormeghatározására nem az Illertissen típusú kard (LIX. t. 7), hanem a HB

L periódusra jellemző karperec (LVIII. t. 3) ós tokosbalta (LIX. t. 15) a mérvadó. Tiszaszentmárton (Szabolcs-Szatmár т., kisvárdai j.).

m A lelet a Kárpát-medence keleti felében, a Reinecke BD korszaktól eltérő, de a HA periódusban is előforduló tárgyakat tartalmaz. A fiatalabb típusok hiánya miatt a Reinecke BD periódussal párhuzamosítható korra keltezhető. Túra (= Nyírtura, Szabolcs-Szatmár т., kemeósei j.). A fiatalabb típusú tokosbalták (LXI. t. 4—6) alapján, s annak figyelembe vételével, hogy a HB formák hiányoznak, a lelet a HA periódus második felére helyezhető. BerenCs (= RétközberenCs, Szabolcs-Szatmár т., kisvárdai j.). A B

4 típusú nyakkorongos csákányokból álló lelet (LXII. t. 1—6) kétségtelenül az ópályi depot-horinzonthoz sorolható, azaz időben a Reinecke BD periódusnak felel meg. Ecsedi láp (Szabolcs-Szatmár т.). A Nyír szélén, az ecsedi láp lecsapolásakor került elő a lelet. A szóles pengéjű, pecek nélküli sarló (LXII. t. 4) a HB periódusba tartozik. A tokosbalták is megfelelnek ennek a kornak. Viss (Borsod-Abaúj-Zemplén т., sátoraljaújhelyi j.). A lelőhely a Tiszától nyugatra, az Észak-Magyarországon a későbronzkcrban elterjedt pilinyi kultúra területére esik. Pilinyi típusnak azonban csak a tölcsércsüngő nevezhető (LXIII. t. 2). A többi tárgy egyaránt előfordul a pilinyi kultúra és a Felső-Tisza-vidék területén, bár kétségtelenül a Felső-Tisza- vidéki—erdélyi fémművesség alakította ki azokat. A pilinyi kultúra raktárleleteinek zöme a HA első felében került a föld alá. A vissi lelet típusait tekintve, a Reinecke BD korszakra helyezhető, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy ezek előfordulnak a pilinyi kultúra raktárleleteiben fiatalabb tárgyak társaságában is. Tiszaladány (Borsod-Abaúj-Zemplén т., szerencsi j.). Az egyes bronztárgyak gyakori elemei az ópályi depot-horizont körébe sorolható raktár leleteknek, így hovatartozásuk aligha kétséges. Rohod. A karperecekből álló lelet az ópályi depot-horizont körébe tartozhat (LXIII. t.J. Máriapócs (Szabolcs-Szatmár т., nyíregyházi j.). Két, Merhardt által B

L típusnak meghatározott üstből álló lelet. Kora: HB periódus (LXIV. t.).^ Beszterec (Szabolcs-Szatmár т., kemecsei j.).

91 Riegsee típusú kard. A nyugati urnamezős körben a Reinecke BD kor88

Müller-Karpe , H., Vollgriffschwerter ... 102., XXI. t. 3. 89 Jósa A., A tiszaszentmártoni bronzleletről: Arch. Ért. 13 (1893)259.; Holste, F., Hortfunde . . . XXXVII. t. 12—19. 90 Jósa A., A taktakenézi bronzleletről: Arch. Ért. 22 (1902) 279.; Merhardt, G.: Festschrift RGKM 2 (1952) I. t. 1—2. 91 Jósa A., A szabolcsvármegyei bronzkardokról: Arch. Ért. 26 (1906)281., 6. kép.