A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)

Az ópályi lelet-horizont jellemző tárgyait tartalmazza: B

4 típusú nyakkorongos fejszéket (XLVI. t. 182), kerek átmetszetű karpereceket (XLVI. t. 3—4), lándzsahegyet (XLVI. t. 5), duzzadt nyakú füles tűt (XLVI. t. 6),™ nagy lemezkorongot (XLVI. t. 7), kerek átmetszetű huzalból készült kézvédő spirálist (XLVI. t. 8), valamint egy meghatározhatatlan típusú fejszét (XLVI. t. 9). Pátroha (Szabolcs-Szatmár т., kisvárdai j.). A lelet legérdekesebb darabjai a két, középen átfúrt, két szélén befelé kunkorodó lemezcsüngő (XLVII. t. 7—8). Legősibb formáját a füzesabonyi kultúrában találjuk meg,

70 majd a Kárpát-medence keleti felében előkerült koszideri típusú raktárleletekben fordul elő (Podgorjány, Tőkés-Kolodnoje).

71 Gyártását itt ezután egészen a HA elejéig nyomon követhetjük (Vei. Lucki, Uioara de Sus, Seleska).

72 A pátrohai példányok, a lelet egyéb darabjai alapján, a Reinecke BD korszakra helyezhetők. Pirióse (Szabolcs-Szatmár т., nyírbátori j.).

7Z A leletben levő Reinecke BD típusú Riegsee típusú karddal ellentótben, Reinecke

74 és Holste

75 a HA elejére keltezte a leletegyüttest. Ennek helyességét kétségtelenül bizonyítják a nyugati típusú tokosbalták (XLVIII. t. 25—26). Pusztadobos (Szabolcs-Szatmár т., baktalórántházi j.).

76 A keresztbefutó bordákkal díszített sarló (XLIX. t. 8) a fiatalabb formák közé tartozik. Ez alapján lehet a leletet a HA elejére keltezni. A kettős spirálisból álló bronztárgy (XLIX. t. 13) talán a kézvédő spirálisokról vette mintáját. Mohod (Szabolcs-Szatmár т., baktalórántházi j-).

77 A lelet mindegyik tárgya ismeretes a jellegzetes ópályi típusú raktárleletekből: kerek átmetszetű karperecek (L. t. 1—10), erdélyi típusú tokosbalta (L. t. 11), félholdas kávájú tokosbalták (L. t. 12—13), gombos végű sarlók (L. t. 15—16). Noha ezek a tárgyak fiatalabb leletegyüttesekben is előfordulnak, a tipikus HA formák hiánya miatt a rohodi lelet a Reinecke BD korszakba tartozhat. Mohod II.™ Igen különböző korú tárgyakat tartalmaz a lelet. Legidősebbek a B

4 típusú nyakkorongos csákányok (LII. t. 19—20), amelyek az ópályi depot69 Párhuzamai: Gemzse—Holste, F., Hortfunde . . . XXXVIII. t. 20.; Bükkaranyos — Hampel J., A bronzkor . . . CCXVL t. 10.; Gyulaháza: Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 12 (1960) LXIX. t. 7.; Micskepuszta — Roska M., Erdély . . . 181., 219. kép 13.; Liptó megye — Hampel J., A bronzkor . . . LIII. t. 1.; Vei. Began — Bernjakovic, K.r SA 8 (1960) 390., XIV. t. 1. 70 Kalicz Nándor ásatása. A csüngő egy csontvázas sírból került ki. A hivatkozás szíves engedélyezéséért köszönettel tartozom. 71 Hampel J'., A bronzkor . . . CXCIX. t. 3.; Bernjakovic, K., 391., XV. t. 2, 4, 10. 72 Bernjakovic, K.: SA 8 (1960) 391., XV. t. 9.; Holste, F., Hortfunde. . . XLIV. t. 36, 37.; Novotna, M.: Musaica 3 (1963) 55. ™Jósa A., A piricsei bronzleletről: Arch. Ért. 12 (1892) 353.; Hampel, J., A bronzkor .. . CXCII. t. 74

Reinecke, P.: Germania 15 (1931) 198.; Götze Festschrift, 132. 75 Holste, F., Die bronzezeitlichen Vollgriffschwerter Bayers. (München 1953) 29. 7

<* Holste, F., Hortfunde

. . . XXXVII. t. 20—26. "Holste, F., Hortfunde .. . XXVII. t. 1—8. 78 Holste, F., Hortfunde ... XLI. t. 15—26. 37