A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Banner János: Jósa András és Herman Ottó levelezéséből (Születésének – 1834. november 30. – 130. évfordulójára9
szolgálatot tett, elsősorban a Nyírség őstörténete megismertetése terén. Levélváltásról ettől kezdve — legalábbis egyelőre — nem tudunk. A magyar palaeolith kutatás terén azonban időközben nagy eredmények születtek. 1907-ben megjelent — csaknem az első szeletai ásatások eredményeinek közlésével egy időben — Papp Károly, Miskolcz környékének geológiai viszonyai с nagy tanulmánya a Földtani Intézet Évkönyvében. 21 A különnyomatot Hermann Ottó Jósa Andrásnak is megküldötte. Hogy csak dedikálás volt-e a füzeten — mint a Posta Bélának szánt, kezeim közt lévő példányon — vagy levél is volt hozzá mellékelve, nem tudjuk. Az bizonyos, hogy egyelőre sehol sincs. De megmaradt a Jósa András köszönő levele, amelyik minden elismerés mellett, vitába száll a fentebb említett tanulmány reá vonatkozó részével, de egészen tárgyilagos hangon: „Nyíregyháza, 1907 november 29-én. Igen tisztelt Öcsém Uram! Ne vegye zokon, hogy, mint a 73 évet meghaladott ifjú ilyen bizalmas hangon merem megszólítani, a mi sem a tiszteletbe, sem a szeretetbe nem ütközik. Igen köszönöm a Miskolcz geológiai viszonyait tárgyaló, tegnap érkezett művet, amelyet nagy élvezettel fogok olvasni. A czéhbeli vaskalapos tudósok némelyikei, akik közé Halaváts is tartozik reáförmednek azon vakmerőre, aki paraszt, de józan ésszel tett megfigyeléseiből következtetéseket merészel koczkáztatni. Az idei pozsonyi vándorgyűlésen 22 egy imponáló, temérdek műszóval spékelt, goromba szóáradattal támadta meg azon tanárt 23 , aki a ,,Zichybarlang"-ban 24 talált medvék mellett emberek létezését tanúsító tárgyakat is mutatott be és ebből azt következtette, hogy a diluvium idejében nálunk is éltek emberek. Nem oktatólag, de rendreutasítólag állította, hogy hozzánk sokkal közelebb időből származhatnak. Erre én bennem is felfortyant a virtus és elmondottam a saját véleményemet, a mire senkitől engedelmet nem kérek. 25 Egyebek közt felhoztam a tiszafüredi valamely állat metacarpusából készült halászeszközt, amelyet a Tisza alatt 11 méter mélységben őslénycsontokkal együtt találtak. A tudományos vizsgálat szerint pedig az nem őslény csontból készült eszköz, mert fizikai sajátságai az őslény csontokéval nem egyezik (!), és hogy ez kívülről kerülhetett a caissonba, daczára Tariczky Endre ós Ferenczy Elek főszolgabíró tanúskodásának, akiknek igazmondását kétségbe vonni nem helyes dolog. Valamely lyukon az nem kerülhetett a caissonba, mert ott a víz is behatolt volna s kiöntötte volna a munkásokat, mint az ürgét. 21 Földt. Évk. XVI. (1907) 91—134. 22 Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlése. 23 Szilády Zoltán, nagyenyedi tanár. 24 Tévedés: a topánfalvi Lucia-barlangról volt szó az előadásban. 25 Félreérthetetlen célzás a tiszafüredi „műeszközről" írt kritikára. L. 20. j. 15
