A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Csallány Géza: Egy szatmári sváb népmonda
A természetfeletti lények akik az átoktól való megváltást a legkülönfélébb módon, a legváltozatosabb fogásokkal gátolni igyekeznek, sokfélék lehetnek. A ,,Volt egy Rákóczi pince "-ben tündérekkel találkozunk, gonosz tündérekkel, másutt boszorkányok, ördögök, manók, óriások szerepelnek, sőt egy zempléni mondában ,vörössipkások' őrzik az elátkozott kincset. A próba kimenetele A tárgyalt meseanyag igen sokféle, három dologban azért megegyeznek: a) Elátkozott személy megváltásáért folyik a cselekmény. b) Többszöri próbát kell kiállnia a megváltónak. c) Ha sikertelenségeken keresztül is, de végül mégiscsak győz a hős. A vége jó, minden jó jelszó egyébként népmeséink általános érvényű sajátossága. Nem ilyen happy end-del találkozunk a Volt egy Rákóczi pinCé-hen. A fiúnak (katonának) nem sikerül megváltania az elátkozott lányt, széttépik a szellemek. Ez a mondai sajátosság tükröződik a Jakab által közölt mondában is: 21 ha valaki ki is állná az első két próbát, még korántsem jutott célhoz, mert harmadszorra olyan undok alakban jelenik meg a leány, ,,hogy nincs anyaszülötte, aki megcsókolná. Sokan próbálgatták, de mind ott benn vesztek, hírmondó sem jött belőlük vissza. A szép királylány pedig csak ül, csak ül az erdődi várban". Mi okozta a ,,Volt egy Rákóczi pince" hősének halálát? Az a tény, hogy nem tartotta be a néphit által előírt emberek-szellemek közötti kapcsolat szigorú szabályait. Esetünkben: azt a szabályt, melyet a német babonalexikon,' 22 így fogalmaz meg: „Geisterkuß bleibt nicht ohne verderbliche Wirkungen," 23 azaz, szellemcsók nem marad rontó hatások nélkül (A fiút pedig megcsókolták a gonosz tündérek, szülei alakjában). Nagy általánosságban érvényes, hogy szellem megszólítása veszélyes, mert törvényszerű következménye a betegség és a halál. u * Eredetét tekintve az a nézetem, hogy két, egymástól műfajilag különböző, de tartalmilag rokon történet esik egybe : 1. Az egyik egy monda, amelyben Rákóczit elárulja a lánya, ezért annak bűnhődnie kell: apja elátkozza. A lány a föld alatti helyiségben senyved. Az átok alól csak úgy szabadulhat, ha valaki hármas próbával megszabadítja. De nincs emberfia, aki mindháromszor sikerrel járna. 21 Jakab J.: Ethnographia VI. (1895), 307—309. 22 Hoffmann —Krayer, Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens I — X. (1927), Leipzig. 23 1, m. V., 856. 2 «I. m, TIT., 505. 110
