A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Csallány Géza: Egy szatmári sváb népmonda
Mi köze van a címnek a tartalomhoz? Van-e közöttük egyáltalán valami kapcsolat (azon felül, hogy a cselekmény egy pincében játszódik)? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, vegyünk talán sorra a néhány elemet, illetőleg motívumot, mellyel történetünkben találkozunk, keressünk rá analógiát. Rákóózi pince — mint elnevezés igen gyakori, csaknem általánosan ismert országszerte. A Rákóczi hagyománykörhöz kapcsolódik. Fellelhető a szatmári hiedelemanyagban, de elevenen él az abaúj-zempléni nóphagyományban is. 3 Héjúén még manapság is van egy úgynevezett Rákóczi pinCe. í Regélnek várak alatti pincéről, vagy Rákóczi szobájáról, ahol temérdek kincse van elrejtve. Regéc is ilyen kincsesvár. 5 Egy erdődi vár alatti pincéről esik szó Jakab József cikkében. 6 Ferenczi Imre munkájából idézek: 7 ,,A Szatmár megyei adatok arról tájékoztatnak bennünket, hogy ,Ecseden és Vaján nagy kastélya vót Rákóczinak. E vót a legerősebb, az ecsedi, mert özönvíz vót mindenfelé. Olyan téglából vót építve, hogy csákánnyal se lehetett szétverni. Rákóczinak e vót a leghíresebb vára. Itt is lakott. A vár tetején egrecéroztak a katonák, a szobák meg lenn vótak a föld alatt. . . . Innen nem messze van Sárvár, ott is vót vár' ". Rákóczi kincset őrző pincéjéről tudnak a mérkiek és a vállajiak is. Nem volt tehát nehéz történetünk cselekményét egy ilyen helyiségben lejátszatni. Csanálos pedig azok közé a községek közé tartozik, melyeket a Rákóczi féle szabadságharc közvetlenül érintett, hisz közelében játszódott le a tragikus majtényi fegyverletétel 1711. április 25-én. Az elátkozott leány alakjára bőségesen találunk párhuzamokat. Jakab János közöl egy mondát Rákóczi leányáról* aki beleszeretvén egy labanc tisztbe, elárulta apját és őt fogságba juttatta. Az apa ezért elátkozta lányát. Addig kell egy fehér inget varrnia, míg meg nem váltják a vár alatti pincéből. A népi igazságszolgáltatás egy tipikus példája ez. A Volt egy Rákóczi pinCé-Ьеп ezzel szemben, egy jó lány' szerepel, akit elátkoztak és akit egy nagy úr kínoz. Viszont német hagyományozódas útján őrződött meg napjainkig. A jó jelző felfogható esetleg, mint politikai pártállás (hisz a Károlyi által betelepített svábok csak hírből hallhattak a nagy fejedelemről, s mivel a magyar lakossággal több községben gyakori összeütközéseik voltak, elképzelhető, hogy a magyarok által bálványozott hős negatív tulajdonságokat vesz fel (= nagy úr, aki egy jó lányt kínoz). Való3 Ferenczi I., Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban: Ethnographia LXXI. (1960), 389—436. 4 Uo. 423. 5 Uo. 425. • Jakab J.: Ethnographia VI. (1895), 307—309. 7 Ferenczi I., Rákóczi alakja az abaiíj-zempléni néphagvományban; Ethnographia LXXI. (1960), 402. »Jakab J.: Ethnographia VI. (1895), 307—309. 107
