A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Csallány Géza: Egy szatmári sváb népmonda

színűbb azonban, hogy egy, a tudatosságát elvesztett monda egyik elemének kicserélődéséről van szó. Ámi Lajos szamosszegi mesemondótól származnak a következő sorok:

9 ,,A bátori várba történt ez. Lyányára szigorúan ráparancsolt, hogyha valaki keresi, szóljon. Mondta a lyányának: — Én most lefekszek, ha észreveszel valakit a lakásnak táján, szóljál. Mégha alszok is, felkeléséi! Az ebemet szigorúan étessed, itassad, hogy a nekem jelezni tuggyon. De ennek okára a lyány hűtlen lett és a ,hasburgi' családnak hűséget esküdött. Apjának árulója lett. Elment kőteni apját, de már a ,hasburgi' katonák is ott álltak az ágy mellett. Felébredt Rákóczi, rájuk se nézett, oszt azt mondta a lyányának: — Lányom! Hol vótál akkor, mikor ezek megjelentek a lakásomon, hogy te engem nem kötöttél fel? Hanem most mán egyebet mondok, el kell, hogy távozzak. Te pediglen meg ne tuggyál halni ezer éven keresztül mig valaki meg csókol minden állat képibe," Ferenczi Imre, Rákóczi tanulmányában külön alcím alatt foglalkozik a Rákóczi elárulásához fűződő mondákkal. Mogyoróskán gyűjtötte:

10 „Károlyi árulta el Rákóczit, mer' mindég haragudott, hogy nem őtet választották meg fővezérnek. Az lett a veszte Rákóczinak". Regécen is mesélik,

11 hogy miután Rákóczit elárulta a saját lánya, ez árulásáért apja elátkozta :—,, Varrd lyányom, mindörökre a jegyinget! Fogott is rajta az átok, oszt nem tudták felváltani. Ott van a pincébe." ,,A Volt egy Rákóczi pinté"-ben az átok kimondása nem szerepel. Már csak magával a ténnyel találkozunk. A kővévált leány alakja ismert egész Európában. A ,,Volt egy Rákóczi pincé"-ben is, a lány kővé válva várja szabaditóját, de (mint Jakab és Ferenczi cikkeiben is) csak három próbával lehet megváltani. A kővé válás az átok egy tipikus formája. Szendrey Zsigmond ezt írja 1928-ban:

12 Szatmárban „gyakori az elsüllyedés és a kővé válás babonás hite ; az előbbi az ecsedi láp környékén, az utóbbi pedig az oláhokkal érintkező vidéken." (Csanálos) Román népköltési kapcsolatai pedig feltételezhetők. Természetesen esetünkben ez a hatás nem bizonyítható, mert a kővévált leány alakja általánosan ismert a német mese és hiedelemanyagban is.

13 A magyar népmeseanyagban sem megy" ritkaságszámba (lásd Két egyforma testvér mesetípust — Aa. Th. 303.). A három kalmárfi

14 közül a legkisebb, kővé vált király tanácsára áll ki az óriás ellen. 9 Ferenczi I., Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban: Ethnographia LXXI. (19G0), 404. 10 Uo. 404. 11 Uo. 12 Szendrey Zs., Szatmár megye néphagyományai: Ethnographia XXXIX. (1928), 34. 13 Bolte-Potivka, Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, I., 554. 14 Berze Nagy J., Magyar népmesetípusok L, 535. 108