A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Csallány Géza: Egy szatmári sváb népmonda

EGY SZATMÁRI SVÁB NÉPMONDA „Volt egy Rákóczi pince" címmel az alábbi mondaszerű történetet mondta el sváb

1 nyelven vállaji gyűjtésem során Dudler Róza 74 éves mesemondó :

2 Na, mein fatr hat ©mal einst atsélt. Mikor ilyen vóutam, mikor ilyen tizennégy éves vóutam, akor. Eákóuöi pince ist ksái, un det ist » médli dunda ksái, zi seist fawund»t sai. Un do i si e stui war». Un dö a gros» her hát si kelt, a gutas média hát arakéit). Ná un dö » sóidat ksái derű stat, un dö sent khum», det homs hált ksäit, dem zoldät, 'sztán jelenkezen nála auf léz». Ná u dö soldät hat ksäit, or kennet zi aufléza. Háms hált ksäit, dem zoldät: Dund» is tis und trink» und szivar und tsigareta und gliéz», und und áll»s »nd»nä, nui lűg», mus wen zi kumit, di bézi. Ha nem szóul sémit, do wern zi kuin» maxt. Ná un do ist г näb der soldät. Ná un dö säit zi stärk wirs khum». Stärk wirs säit zi khum». Abr bu»r nit »mö weggluag»t 9f da fixt, und und gliéz» und gies» und trunk» »navid» und ä kräuxt und (das medli) hát tswei dreis» fis» khet. Und I and»s tag sind dzi wid» khum». Sin dzi. Das médli dá hát dás médli hat » köpf teke khet, fo stui. Na un dö in letst näxt sen tsi so khum», wen es elt» weri säi fo bu». In der» windäkum». San dzikum» mutr un fatr. Un dá hám ts in khept fo släf, da bu» un da hámts in ksäit: — Liabs khind, a wäm bis tu da dund »? Jáj

, wir eltar háma já khum» um di. — hám tsi ksäit gegan. Und h»bat heilat stärk und do da bu» hát khept um da arma und hát f»khist, und so hám zi wil» niem». Und zen dzi, zind zi gang», und da bu» s»nangris». Das media wid» stui wara. 1 A XVIII. századi württembergi nyelvjárások egyikének késői utóda. 2 A betűk hangértékére vonatkozóan a következő útmutatást kívánom adni: 105