A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Gombás András: Bűn és bűnhődés a régi Szentmihályon

szitkozódások" mondója „a piacon való kézi kalodába szegeztessed, ott prédikációt hallgatván fúratossal azután jót tizenkettőt rajta csapjanak azután ekklézsiát kövessen érte." — „A pajkosok pedig akik ku . . .-kat tartanak, s к . . . .-kai együtt megtaláltatnak s megfogatnak, erősen hóhérral megverettessenek. А к . . . .-nak az orrok első kimenésekért ugyanakkor el is metszessenek, hogy legyen az ő к . . . .-Ságoknak jele rajtok. Hogy ha másodszor is ki-mégyen az olyan bélyeges asszony, s kézbe akad, tehát minden kedvezés nélkül a vízbe vettessék, vagy feje vétessék. A pajkosoknak büntetése lészen flor.12." (forint).

3 Az 1677. évben Szatmár nemes vármegyéje is adott ki egy még az előbbinél is drákóibb szigorról tanúskodó „szentenciá"-t. A megelőzést szolgáló fentebb ismertetteken kívül a 18. században szokássá vált Szentmihályon az, hogy a falu tanácsa feltételekhez kötötte a beköltözést azért, hogy „a vallásos élet, közerkölcsiség az időnként itt letelepedett idegenek által meg ne mételyeztessék". Például 1745-ben „Tisza Vidről beköltözött Nemes Varga János csak azon feltétel alatt fogadtatik be lakostársnak, ha magát becsületes ember módjára viseli és ha ő két magyar forintokat lefizet, mely összeg lefizetése után meghagyatott, hogy a taxát mint más, úgy ő is rendesen fizesse."

4 Az 1773. évben pedig Szűcs István lakásra csak úgy bocsáttatik be, hogy ha ennek utánna legkisebben excedál (kihág) a helységből végképpen proscribáltassék" (számkivettessék).

5 Ugyancsak a fenti században hasonlóan a megelőzés érdekében rendszeresítette a tanács az ünnepélyes nyilatkozat („alba", „reversalis") vételét, hogy a vétkeseknek az újabb botlását megakadályozzák. Ezekben az „illető bevádolt egyéntől a magistrátus reversalist vett melyben kötelezte magát az illető Istenházát gyakorolni, magát megjavítani, ellenkező esetben kényteleníttetett az elöljáróság által már előre kiszabott büntetésnek aláadni magát."

6 Így 1755-ben Kovács István reverzálisban fogadja: „Ha többször lopásban találtatik, tehát előbbeni cselekedete is előfordul, az akasztófától magát meg nem mentheti, hanem mint tolvaj felakasztatok." Egy bűnös az 1763. évben reverzálisba foglalja: „Hogy teljes életében Isten törvénye szerint kívánja életét folytatni, legki váltképpen a káromkodástól úgy megszűnik, hogy legkisebben is magát nem notáltatja

7 (teszi magát feltűnővé) különben a mostani deliberatio

8 szerint minden remélhető gratia

9

" nélkül proscribáltatik

10 (száműzetik)"

11

. A század vége felé már nem vesznek reverzálist, hanem testi fenyítésben részesítik a bűnözőket. KÖZRENDÉSZETI SZERVEK. BÍRÁSKODÁS Szentmihályon a közbiztonsági szolgálat ellátására a „város katonái" vagy „ármások" nevű szervezet volt hivatva. Ezek leginkább a katonai szolgálat alól mentesítettek („reklamánsok") közül kerültek ki. Minden tiszt3 Sárospataki Füzetek. II. évi 782—785. 1. 4 Sztm. t. 157. 1. 5 Sztm. t. 154. 1. 6 Sztm. t. 154. 1. 7 Nem teszi feltűnővé. 8 határozat 9 kegyelem 10 száműzetik 11 Sőrés: Sztm. t. 155. 1. *6 83