A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Gombás András: Bűn és bűnhődés a régi Szentmihályon

újításkor sor került a kiválogatásukra. A XVIII. században „ármáshadnagy", vagy „ármásbíró" vezetése alatt 10 ármása volt a községnek. A XIX. században pedig már 14—16 volt a számuk. Az 1. és 2. tizednek külön ,,ármásbíró"-ja és 5—8 ármáslegénye volt. Ugyanúgy a 3. és 4. tizednek is. Általában közrendészeti és tűzvédelmi szolgálatot láttak el. Ezt „kéménykerülés"-nek is hívták. Szigorúan őrködnek a közerkölcsiség fenntartása felett, kötelesek voltak a káromkodókat és az ,,adta-teremtette" mondókat is az elöljáróságnak feljelenteni; a játszókat — akár legény, akár lány vagy asszony volt — 12 dénárra, a közbiztonság tekintetében a tüzes pernyét kiöntőket pedig 18 dénárra büntetni. Kötelesek voltak, „úgyszintén azokat is akik egyik házból a másikba csutakba vitték a tüzet" — megbüntetni.

12 Azármásbírók és ármáslegények kötelességmulasztását a tanács (kommunitás) megtorolta. Ezt mutatja az egyik tanácsi határozat is: ,,K. Róka Bálint Ármás Bíró és Legényei több ízbeli fel szólításra sem járván el éjjeli kerülésbe — Végez: Róka Bálint ármás Bíró Róka András legényével 6 órai, a többi legények pedig 2 órai árestomra ítéltettek."

13 A bíráskodást a hadnagy (bíró) vezetése alatt álló tanács látta el. A tanács tagjai voltak: 1 törvénybíró, 1 nótárius, 1 városgazda és 10—14 tanácsbéli esküdt. Mindannyian titkos választás útján kerültek tisztségükbe. Hogy az ügyek intézését komolyan vették, mutatja egy 1852. jan. 16-án kelt határozat, mely szerint: ,,A község lakossága közhírrététel mellett legközelebb vasárnap reggelén értesíttetik — miként minden héten szerdán szombaton rendes tanáts fogván tartani. Minden ügyes bajos illendően, vagy szóval, vagy írásban ügyeiről és bajairól a' község fő Bíráját — tanátsot megelőzőnapon értesítse 's ekként a' rendes napokon az ügyek minőségük szerint törvény engedte hatás kör szerint tárgyaltatandók, bevégezendők — avagy körülmény törvényesen feljelentendők. Megjegyeztetvén hogy a' rendes törvénykezési díjjak pontosan eleve fognak illetők által befizettetni." Ugyanazon határozatban: „A tanátsnokoknak fő kötelessége ... a minden héten szükségképpen tartandó szerdai és szombati tanáts gyűlésekben — reggeli 8 órára szokott ünnepélyességgel pontosan megjelenni, . . .". A pontatlanul megjelenők, vagy meg nem jelenők és minden jelentés nélkül kimaradók 24 pengő krk-tól 1 ezüst pengőforintokig" kiszabott büntetéspénzt fizettek.

14 Az együttülő tanács formális tárgyalást tartott a hadnagy elnöklete alatt. Meghallgatta a panaszosokat, peres feleket, vádlottakat és tanúkat. Ha a bizonyítás teljes volt és a tény világosan felderíttetett. ,.végzés"-ben. vagy határozatban rögzítették a döntést, vagy ítéletet. Ha a tény nem volt tisztázott — a felek „világos próbák előmutatására utasíttattak". Majd egy következő tanácsülésen hoztak döntést. Súlyosabb büntetések kiszabása esetében szükség volt arra is, hogy az ítéletet a földesúr is jóváhagyia és az csak azután lett végrehajtható. Ha az ügyben nemes ember is érdekelve volt, a tanácsülésre a nemesek hadnagyát és egy pár vezetőt szintén meghívtak s ezek is részt vettek a tanácskozásban s az ítélkezésben. 12 Sőrés: Sztm. t. 156. 1. 13 Közs. jzkv. 1839. 75. hat. 14 Közs. jzkv. 355. 1. 84