A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Huszár Lajos: Der Münzfund von Nyíribrony

A kőkerítésen az elbontott főbejárat kapuját szamárhátíves orom koronázta, a két vállpilléren egy-egy rokokó jellegű faragott kőrózsa állott. Ezek a kőrózsák ma is megvannak. A templom belső berendezésének készítési idejére a jelenlegi rendelkezésre álló feljegyzések semmiféle támpontot nem nyújtanak. A ma meglevő szószék kétségtelenül az 1780-as évek után keletkezett, faragott díszei határozottan a XVIII. század végére utalnak. Koronája egyszerűbb kivitelben a debreceni ref. kistemplom 1792-ben készült szószékének koronájára emlékeztet (XIII. t. 2). A templom belseje az utóbbi másfél évszázad alatt lényegében nem változott. 1810-ben a boltíveket — mivel hasadozni kezdtek — húzó vasakkal átkötötték, 1817-ben pedig a főhajó boltíveit a tetőgerendákhoz kötötték fel. Jónás István nagyváradi orgonakészítő által készített orgonát 1863ban állították fel. A templom tetejét 1802-ben újra zsindelyezték, 1828. szeptember 14-én a torony 17 öl magas tetejét a vihar a templom tetejére borította, s ennek a helyére a következő évben csupán 7 öl magas tetőt húztak a toronyra. 1857-ben a tűzvész által a torony, a templom és két magtár fedele leégett a közelben levő egyik leányiskolával együtt. A templomot Smid János tokaji áccsal még az évben újrafedették, de a torony ideiglenes tetejét csak 1862-ben állították helyre. Mintául az 1944-i bombázásnál megsemmisült debreceni ispotályi református templom tornyát vették. A kőműves munkát Szeitler Imre hajdúböszörményi mester, az ácsmunkát Nagy Sándor hajdúnánási ács végezte. 1885-ben a templom zsindelyfedelét bádoggal cserélték ki

15 (XIV. t. 1). A templom mellett már a XVIII. század elején is állott egy — nyilván vályogból épült — iskola és lelkészi lakás. 1787-ben a prédikátor udvarában építették a ma is meglevő téglapincét. A téglát csak sárba rakták, de a falakat kívülről bevakolták. Az egész pince építése 49 rft. 37 krajcárba került. A ma is fennálló földszintes iskola épülete 1830-ban, a lelkészlakás pedig 1834—35-ben épült. E két épület ma is áll. Építőmesterük Ényi József kőműves volt. Az iskolaépületen mind kívül, mind belül számos változtatást végeztek, az ugyancsak földszintes lelkészlakás nyitott árkádos folyosójával, boltíves szobáival a szerényebb vidéki klasszicista építészet nem túl jelentős alkotása.

16 * * * A templom és az egyház — a református egyházakra általánosságban jellemző módon — művészeti vagy iparművészeti szempontból jelentős alkotásokkal nem dicsekedhetett. Ez volt a helyzet régebben is, ma is ugyanezt lehet elmondani a meglevő felszerelésről. Pedig mind a régibb, mind az újabb felszerelésről meglehetős részletes feljegyzések és leltárak vannak. A fentebb említett két XVII. századi harang és az 1781-ben Leckerer János által öntött 5 mázsás harang az 1857-i tűzvész alkalmával megolvadt, helyettük 1859-ben Bochunból három acél harangot vásároltak. Ez a három harang ma is megvan.

17 15 Egyh. prot. 1810. és 1819. 210; Sőrés, id. mű. 127, 128, 146, 147, 151, 153. 16 Egyh. prot. 1781. 202; Sőrés. id. mű 133. 17 Sőrés, id. mű 121, 148. 7-4