A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Kalmár János: A buzogány

22. kép. A veszprémi lakatoscéh bemondó táblája, 1725. Veszprém, Bakonyi Múzeum buzogány ekkor egyrészt előkelőséget, rangot, gazdagságot fejezett ki, másrészt szinte a nemzeti viselet kiegészítő darabjaként szerepelt. Ezzel tág teret nyújtott és sok lehetőséget jelentett a magyar ötvösmestereknek, magas nívójú művészi készségük kifejezésre juttatásához. A kuruc hadseregben buzogányt csak önálló csapatparancsnokoknak, tábornokoknak, ezredes-kapitányoknak, ezek helytartóinak és a legkisebb taktikai egységek, a századok parancsnokainak volt szabad viselniök. Mint érdekességet jegyezzük meg a következő adalékot. Gróf Esterházy Antal egyik hadi utasításában foglalt parancsa kapitányaihoz úgy szólt, hogy „rohamok alkalmával személyeik szerint ne menjenek legelői, hanem inkább a jó rendtartásra vigyázván, a visszafutamodóknak kíméletlenül verjék a hátukhoz az réz bodzogánt!"

11 A buzogánnyal adott jel egyszersmind parancs is volt.

12 A XVIII. század dereka táján ez a nagy múltra visszatekintő harci fegyver mint vezéri jelvény eltűnt egyelőre a használatból. A buzogány késői alkalmazásáról a veszprémi Bakonyi Múzeum gyűjteményében őrzött lakatos céh bemondó táblájáról nyerünk adatot. A tábla 11 Thaly К.: HK 2(1889) 156. 12 Gömöry G.: HK 3(1890) 113. 42