A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

fajták. Esetleg „kanadásokat". (Kanadából küldött delin kendőket.) Utóbbiak piros, kék vagy zöld színűek. Esetleg együtt is előfordulnak náluk. Keszkenőt nyáron csak gyászban viselnek. Akkor a lányok fél évig hajadonfőn sehova el nem mennek. Harisnya. Testszínű. Szandál. Nyáron. Magassarkú. Cipő. Kizárólag fekete félcipő. Télen is. Hajviselet. Mint az 1954-es idegenes viseletnél. Ékszerek. Teklagyöngy vagy rózsás nyaklánc. Melltű rózsával vagy saját keresztnevével. Karóra. Az első világháború óta egyre inkább terjedt az idegenes egybeszabott fehér selyem menyasszonyi ruha a községben. Az ezt kezdetben még múlhatatlanul kiegészítő hosszúfátyolos mirtuszkoszorút azonban a második világháború utáni években egyre inkább a rövidfátyolos mirtuszkoszorú váltotta fel. Sőt ez a fajta koszorú már a régi fajta tornyos koszorút is csaknem teljesen kiszorította a viseletből. ae) Különleges idegenes ruhadarabok, ruhadiszek és ezek használata az asszonysorban levőknél. Vannak olyan asszonyok (és ezek a fiatalabbak), akiknek az öltözete a nagylányokéval azonos. így nincs róluk különösebb mondanivalóm. Vannak olyanok (és ezek már az idősebbek közül kerülnek ki), akik egy időben úttörői voltak az idegenes (vagy méginkább: a városias idegenes) viseletnek, — akik társtalanok voltak és maradtak ruhájuk fazonja megválasztásában. Az ilyenek a divatlapok szerint öltöztek és öltöznek. Vannak olyanok is, akiket a körülmények (például vagyoni helyzetük) kényszerítettek és kényszerítenek arra, hogy az ajakis viseletből kiváljanak. Az ilyenek ruhaanyaga túlnyomó részben az elbontott ajakis ruha anyaga. S az ilyenek akarva nem akarva nem tudnak lemondani az ajakisságukról. Például kötőt hordanak. Vannak olyanok is, akik egy-egy feles kertész (dohányos) vagy mezőgazdasági cseléd családtagjaképpen idegenből, idegen viselettel kerültek a községbe. Az ilyenekről azután már nagyon is volna mit beszélni, de annyi féle a ruhájuk anyaga és formája, hogy rövid idő alatt tüzetesen megismerni lehetetlenség, — s emellett olyannyira ajaki hatás alá kerültek, — elhalálozásukkal vagy elköltözésükkel olyannyira fogy a számuk, hogy amikorra távoli helyekről, -— például Nyíregyházáról — minden ágabogával megismerkedhetnénk, — talán kárba is veszne a munkánk. Már nem élő, hanem halott viselettel lenne nála dolgunk. Kivétel ebben a tekintetben a dohányos asszonyok szabad elejű ruhája (34. és 38. kép). Végül: vannak olyan viseletek, amelyek csak újabban kaptak lábra. Az idegenes viseletű nagylányok asszonnyá válásával. Egybeszabott ruha. Egyik különlegessége a skótos ruhaanyagból varrva. Váll nélkül. Az új asszonyok piros színű szövet ruhája. Ennek kivágott a nyaka. Háromnegyedes az ujja. És szembe-hollas az alja. Valamint oldaltkötős az öve. Az új asszonyok ebben járják el a meny asszony táncot. Szabad elejű ruha. Feles kertészek hozták be Ajakra. Szihalom tájékáról hozták, az 1890-es évek elején, 1900-as évek végén. Csak maguk hordták. Mások át nem vették. Kovács Istvánnénak van már most egyedül ilyen fajta — ujjasa. 173