A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet
A szoknyája már semmiben sem különbözik a hasonló korú, ötvenes évükben járó, ajakis ruhát viselő asszonyokétól (33. kép). Szűk ujjas és szoknya. Az idegenből jött régi cselédek nő családtagjai viseletének a maradványa. Anyaga olcsóbb fajta anyagok közül került ki. Színe világosabb az ajakis ruhák színeinél. Az öregeket sem kivéve. E ruhának ujjas és szoknyarésze van. Az előbbi testhez álló és „lekötős". A szoknyarész szűk nála. Csak egy-két ruhadarabot vesznek alá. Üj asszonyok hajviselete. Az idegenesen öltözők ma már „rózsakontyot" viselnek. Hosszú hajukat (!) bal oldalt választják. Két ágba fonják. Csipeszre csavarják. Haj tűkkel erősítik fel. 2. AZ AJAKI ÉLÖ FÉRFIVISELET Ez a viselet az ajaki viselet ismeretlenebb része. Róla általánosságokat is alig tudnak mondani a szabolcs-szatmáriak. Ha egy-egy ajaki férfi kimozdul a községből, — az idegenes ruhájában mozdul ki. Az ajakis ruháját otthon hagyja. Nem viszi a „világ" elé. Nem mutogatja. Ezt már — a maga községében is alig-alig veszi fel. A kicsi fiúgyermekeket nem számítva, — alig egyhuszad részük veszi magára. Lassan teljesen kiszorítja az idegenes ruha a használatból. Az idegenes ruha tulajdonképpen munkaruhaként került a községbe. S ez a zakóból és pantallóból álló városi polgári ruha. Bár a többség ruhája már idegenes — az öntudatos többség Ajakon még a „régi" (pusztulás szélén álló régi) ruhadarabokat tartja ajakisnak. A régi ajakis férfi viseletet egyébként Rákóczi-viseletnek nevezik az ajakiak. Az ajaki férfi viselet persze, megint csak nem azonos minden tekintetben. A régit — mint ahogy a nők viseleténél is láttuk — el-elhagyják. Egy-egy újítást pedig már megszoknak. Az idők során be is fogadnak. Az újítók — mint megint csak látni fogjuk — általában a legények. Amit a női viseletnél az idegenes viselet befogadásával kapcsolatban kihangsúlyoztam — itt is megáll. Az ajakiak (ajaki férfiak) közt az idők rendjén, beköltözés révén idegenek (idegen férfiak) is meg-megjelentek. Elhozták magukkal egy-egj^ község (sőt egy másik táj egy-egy községének) a férfi viseletét. [Az 1880-as években beköltözött kisebb számú tót és rutén telepesekkel és az azelőtt és azután is évről évre váltogatódó magyar származású dohányosokkal (feles kertészekkel) és cselédekkel kapcsolatban mondom itt ezeket.] S ez a viselet nem tudott itt meghonosodni. Az öregekkel (beköltözött öregekkel) kipusztult. A fiatalok (beköltözött fiatalok) mihamar átvették az ajakis (akkori ajakis) viseletet. [Nem egyszer hallottam velük kapcsolatban azt a megjegyzést, hogy az idegenek (köztük a nem magyar származásúak is) ajakibbak (és magyarabbak) igyekeztek lenni a régi (tősgyökeres magyar) ajakiaknál.] A) Az ajakis (ajaki férfiak által befogadott — sajátosan ajakinak tekintett) férfiviselet. a) Ruhadarabok, ruhadíszek és azok használata életkorok szerint. aa) A ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata a születéstől hatnyolc-kilenchónapos korig. A fent említett korosztályba tartozó fiúgyermekek ajakis viselete 174