A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

Kis ing. Nanszuanyag. Fehér, rózsaszín vagy kék színű. Az ajakis félinghez hasonlít. De nincs rajta mízli. A színessége már is alkalmat adott az ajaki anyáknak arra, hogy a fehér kis inget keresztelő ingnek használják be. A rózsaszínt leányingnek, a kéket pedig fiúingnek fordítják. Rekli. Anyaga pamut. Fehér, rózsaszínű vagy kék. Közismert gyári készítmény. Színei alapján éppen úgy kezdik keresztelőreklinek és leány-, meg fiúreklinek felhasználni, mint a kis ing megfelelő színű darabjait. Pelenka. (Tetra.) Közismert vékony gyári pelenkaféleség. Nem szeretik pelenkának, mert főzni kell, hogy a fehérségét visszanyerje. Azért inkább egyébre használják fel az anyagát. Nagyobb gyermekeknek ajakis inget csinálnak belőle. Esetleg a nagy párnáknak hajat vagy éppen az ablakra függönyt készítenek belőle. Gumi pelenka. Vannak olyanok, akik nem kedvelik. Azt vetik ellene, hogy különös módon kell vele vigyázni, mert ha a gyermek teste soká áll benne a „nedvesbe" az „kiveresedik". Van olyan is, aki azt mondja, hogy azért „rossz", mert a gyermekek testétől elfogja a levegőt. Azokon a helyeken azonban, ahol egy (!) párnában nő fel a gyermek, mégis jónak találják. Azt mondják: nem „vizesedik" el vele teljesen a párna. Sipka. Van „csücskés" és van „cicasipka". Az előbbi hegyben végződik. Az utóbbi két „fülben". A cicasipkát nem szeretik, mert benne a gyermek — a macskához hasonlít. ab) A ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata hathónapos kortól kétéves korig. Rekli. Eredetileg az előbbi korosztálynál leírt rekli mása volt. Egy különös elgondolással és fogással azonban gyökeresen átalakítják. Nyitott hátsó része — a nyaknál — két gombot varrnak rá és fordítva — hátuljával előre — adják a gyermekre. Ezzel a gyermek hátát is betakarják. ac) A ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata kétéves kortól hatéves korig. Ezeknél a gyermekeknél — nagyon érdekesen — máris elkezdik a hónap négy vasárnapja szerinti öltöztetést. (Amennyiben öt vasárnapja lenne a hónapnak, az ötödiken "a negyedik vasárnapi ruhát adják a gyermekre. S az idősebb korosztálynál ugyanígy járnak el.) Az első vasárnapi ruhához legtöbbször régi anyagot használnak fel. S ezt ráncosra, övesre és pántosra készítik. A második és harmadik vasárnap viselete már kereskedelmi nájlon (nylon) vagy ballon (bánion) ruha. A negyedik (és ötödik) vasárnapi ruhát azonban a vett anyagból az első vasárnapihoz hasonlóan ajaki varrónőkkel készíttetik. A ruhaformák azonban teljesen nincsenek kialakítva, így mellőznöm kell a leírását. ad) A ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata hatéves kortól húszéves korig. A ruhák és használatuk összevisszaságának a szabályozására az 1953. évben nagy Torma Margit (a későbbi Poncsák Györgyné) négy, korosztálybeli cimborájával tett kísérletet. De az idős asszonyok az egységes (azonos formájú) ruhájuk láttára még kemény szavakkal adtak kifejezést a rosszalásuknak. Nevezetesebb idegenes ruhadarabjaik a következők voltak: Bugyi. Anyaga selyem vagy trikó. Előbbi gyári, utóbbi téli anyag volt. VrQ