A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

Színükre nézve változatosak voltak. Csak piros nem volt köztük. Rövid szárúak voltak. Készen vették. Kombiné. Anyaga selyem vagy trikó volt. A selyem nyári. A trikó téli. A selyem alul bő volt. A trikó pedig testhezálló. Darázsfészkes ruha. Anyaga flokkon volt. A színe pedig kék. Mintája vegyes virág, zöld levéllel. Egybeszabott volt. És vállpántos, „babanyakas" (kerek nyakú). Kézelős ujjú is. A vállpárna és nyakrész közt két-három ujjnyi széles „darázsfészek" volt. öves is volt. Az öv saját anyagából készült. Ez három ujjnyi széles volt. A ruha alja pedig húzott. Rakott ruha. Anyaga szövet volt. Színe fehér vagy kék. Egybeszabott volt. És vállpárnás, spicces-galléros. Mellrészén sima. A kék színűn két díszzseb volt. öves is volt. A ruha alsó része lerakott. A lerakások egymásutániak, íznyi szélesek. Hollas ruha. A lerakott ruhától abban különbözött, hogy a lerakásai nem egymás után, hanem párosan és egymással szemben voltak. Ezek közt virágos fehér anyagok is kerültek. Húzott ruha vagy rövid ujjú ráncos ruha. Anyaga mintás piros krepp vagy karton volt. Vállpárnás és babanyakas volt. A melle ráncos. Gombjai fehérek. Szoknyarésze húzott volt. Egy rávarrt sima öv szorította le a derekát (XXXII. tábla 1). Ezeknek a használatát nagy Torma Margiték következőkben szabták meg: Hónap első vasárnapi lett a darázsfészkes. Második vasárnapi a ciklis. Harmadik vasárnapi a rakott ruha és a hollas. Negyedik (és ötödik) vasárnapi a húzott. Gyász esetén a régi fajta fekete ruhájukat vették fel. Egyetlen ruhájukhoz sem kötöttek kötőt. Kardigán. Gyapjú. Piros vagy kék színű. Közismert szabású. Bolti áru volt. Nagy kabát. Anyaga szövet volt. Színe kizárólagosan kávébarna. Nyaka kihajtós. Ujja végén felhajtott kézelővel. Karcsú. És hátul pántos. Keszkenő. Csak hűvösebb időben kötötték a fejükre. Piros kardigánhoz kék szélűt. Kék kardigánhoz és fekete ruhához fekete keszkenőt. Barna kabáthoz nyáron fehér szélű rózsás kendőt (keszkenőt) kötöttek a fejükre. Télen mintás rózsaszínűt vagy égszínt. A keszkenők még ajakisak voltak náluk. Ügyszintén a színválasztásuk is az volt. Harisnya. Pamut. Kávébarna színű. Harisnyakötő. Gumiszövet. Cipő. Fűzős félcipőt húztak fel melegebb időben. Csizma. Keményszárú fekete borjúbőr csizmát húztak. Nagykabáthoz használták. Hajviselet. Hosszú haj esetén pántlika nélküli két ágba fonás. A hajfonat végén pertli. Koszoróba rakott haj. Ékszerek. (Fülbeválók. Gyűrűk. Nyakláncok. Gránátok.) Az elől felsoroltak ezüstből valók voltak. Egyre gyakoribbak lettek. Az utolsót, — a gránátot — a régi anyagból üvegből alakították ki. De már szalag hozzáadása nélkül tették a nyakukba. Kétszerrel tették. Elöl hosszan lecsüngetve. Az új ruhadivatot az ajaki lányok vagy hozzátartozóik elsősorban Kisvárdán „nézték le" a „jól öltözött" lányokról. Azután a gimnazista (kis171 •-%:•'••