A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

nak mondott ruhától, ha gyásza nem lett volna. Mert átmenet határozottan volt és van a menyecskék öltözködésében huszonöt éven túl, a harmincon felüliek komolyabb (sötétebb) színei és mintái felé. A menyecskék általános ujjas és szoknyaviselési szabályai egyébként a következők: 1. Virágos fehér ruhát vesznek fel abban az időben, amikor a lányok tiszta fehérbe öltöznek. 2. Virágos piros ruhát öltenek magukra, amikor a lányok virágos fehéret vesznek fel. ó. Egyébként a színekre és a mintákra nézve a menyecskeség kezdő idejében viselt ruhák színei és mintái az irányadók. Ez érthető is. Nemcsak azért, mert az új asszony ragaszkodik megszokott lánykori ruháihoz, hanem azért is, mert túl költséges lenne egyik napról másikra ruhát cserélni. 4. A huszonötödik évüket túlhaladó menyecskék ruháján már inkább apróvirág minta van. És amint közelednek a harmincadik évükhöz, ez is más. Egyszerűbb mintákkal cserélődik fel. Pántlikalyukas ruha azonban harmincadik életévükig megilleti az asszonyokat (XXV. tábla 1—2). Rekli. A fiatalabb asszonyoknak ugyanabból az anyagból készül ez a ruhadarabjuk, mint a nagylányoké. (Tehát fehér gyolcsból!) A huszonötödik evüket meghaladóké azonban aprómintás fehér kreppből is kerül. (Nagyon kedvelt a kis epermintás.) S ebben az esetben már díszeket is raknak rá. Az ujja végére farkasfogakat (keskenycakkokat). Túl rajta fekete bársonypántokat. Az aljára megint csak farkasfogakat tétetnek. De a bársonypánt száma ezen a helyen már csak egy (XXVI. tábla 1—2). A farkasfogak a rekli régi díszei. De ezeket előbb még nem rátétként alkalmazták. A ruha szélét cakkozták (fogazták) ki. Kerek kötő. A nagy lányokéhoz hasonló. Keszkenő. A nők asszonyságának legláthatóbb jele. Asszonnyá való avatásának a betetőzése. Amikor a lakodalom végén a rózsás fehér delin kendőt felkötik a fejükre, azután számítódnak csak asszonynak. A menyecskék életében különben is nagyobb szerep jut a keszkenőnek, mint a nagylányok életében. így meg lehet érteni, hogy a menyecskék keszkenői semmivel sem alábbvalók a nagylányokénál. (XXV. tábla 1 és XXVÍ. tábla 2). A menyecskék keszkenőjének az alapszíne mindenesetre változatosabb. Ezek közt ugyanis már lehet találni rózsaszín, világoskék és napraforgósárga színű festett rózsáskendőket is. (Az utóbbi előfordulása egyúttal cáfolata annak a hiedelemnek, hogy az ajakiak nem szeretik a sárga színt. Egy idősebb ajaki férfi kurtán-furcsán mondta is előttem róla: Nem szereti az, aki nem tud hozzájutni.) És van ezek mellett az asszonyoknak rózsás fekete keszkenőjük is. És van csíkos is. Az ilyeneket azonban inkább a fekete színű rózsátlan (menyasszonyi) vagy a rózsás (kázsmér) nyakbavalóhoz veszik fel. Terjedőben van köztük a kézivarrásos keszkenő is. Harisnya. Mint a nagylányoknál. Strompádli. Cipő. Csizma. Megintcsak a nagylányokéhoz hasonló. Kapca. Bocskor. Mint a nagylányoknál. Hajviselet. Kontyfésű. Fékető. Menyecskecsüngő. Az asszony a haját simán hátrafésüli. A nyakánál átfogja. Madzaggal átköti. Két részre veszi. Hármas fonással két ágba fonja. Egy-egy kis madzaggal a fonását átvégzi. 164