A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

Az 1935. évben azonban már 3173 kat. hold volt a 100 kat. holdon aluli kisbirtokosok kezén, ami 571 birtokos közt oszlott meg. Ugyanakkor 1133 kat. hold volt 6 birtokos kezén.

18 Az 1945. évi nagy földreform során a földhöz juttatottak száma 230 volt.

19 Egy 1961. évi kimutatás szerint a községben 1077 család lakott. Ezek közül a családfők állapotát tekintve volt 615 kis- és középparaszt, 122 agrárproletár, 310 ipari munkás, 12 önálló iparos és kereskedő, 10 értelmiségi és 8 „egyéb".

20 Ugyanezen évben megalakult a község területén a Búzakalász Termelőszövetkezet. Ebbe, földdel belépett 891 tag, földnélküli 30 tag. S ezzel a község termelőszövetkezeti község lett.

21 Az ajaki parasztlakosság, amíg egyéni birtokos volt, a pénzfeleslegét általában a földbe fektette. Amit erre a célra f,el nem tudott használni, természetesen másfelé költötte el. Ajakon egyébként a rokonházasság volt szokásban. Ritka eset volt, ha tősgyökeres ajaki nő másfelé ment férjhez. Eladó föld kevesebb volt Ajakon, mint Szabolcs-Szatmár megye más községeiben. Az ajaki paraszt tehát, mint pompakedvelő, elsősorban a maga és családja ruháira költötte a felesleges pénzét. Így alakult ki Ajakon egy messzeföldön híres, színes népi viselet. II. AZ AJAKI ÉLŐ VISELET Egy község élő viseletét sokféle szempontból lehet vizsgálni, éspedig lehet a község lakosainak a nem szerinti megoszlása, ízlése, kora, családi állapota, alkalma, módja (vagyoni állapota), időhöz való igazodása, megszokása (viselethez való ragaszkodása) szempontjából. Egy általános viseletvizsgálatnál a felsorolt szempontok közül az első helyen említett szempontnak, a lakosok nem szerinti megoszlásának kell legnagyobb jelentőséget tulajdonítanunk. Ezt kell tárgyalási alapnak vennünk. Ez ugyanis legkevésbé bonyolult. (Benne a viseletnek csupán két részre való oszlásával kell számot vetnünk.) E mellett leghatározottabb is. Es a többi szempont, vele egytől egyig összekapcsolható. Szinte attól feltételezettnek lehet ezeket mondani. Az ajaki községbeli élő viseletnél a két nem (női és férfi nem) viseletét külön-külön tárgyalom. Még akkor is azt teszem, ha a nőknél és a férfiaknál egyugyanazon tárgyakkal és viseleti szabályokkal lenne dolgom. A viseletleírást pedig a női viselet leírásával kezdem. A kétféle (női és férfi) viselet között ugyanis a női a különösebb. Az a feltűnőbb. Az a szemrevalóbb. Olyannyira az, hogy ha az ajaki viseletről Szabolcsban, Szatmárban közönségesen szó esik, az mindig csak a női viselettel kapcsolatban történik. 18 Magyarország földbirtok viszonyai az 1935. évben. Budapest, 1936, 458—459. " Vertse K. Andor, Szabolcs vármegye és Nyíregyháza megyei város címtára. Nyíregyháza 1948, 129. 20 Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya. Terv és Pénzügyi Csoport: Termelőszövetkezeti mozgalmi jelentés. 21 Adatközlőim: Mindenek előtt hivatkozom itt Rózenfeld Rózára és M. Kovács 144