A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Szabó László: A nagypénteki és húsvéti táplálkozás a beregi Tiszaháton

család munkaerejét és ezért cselédek, napszámosok munkáját is igénybe veszik. A III. rétegbe tartoznak azok, akik földjüket családjuk munkaerejével, bérmunkások segítsége nélkül művelik meg, vagy nincstelenül, napszámosként, cselédként dolgoznak nagyobb gazdáknál. A 2—3 kh-as parasztok és a nincstelenek között anyagilag szinte lényegtelen a különbség a továbbiak szempontjából. A 2—3 kh-as parasztokat sem tudta eltartani a föld, maguk is bérmunkára kényszerültek. A IV. rétegbe a falun kívül, a cigánytelepen élő cigányok tartoznak. A cigányokat általában csak etnikai csoportként kezelik, de a böjti és ünnepi táplálkozás szempontjából etnikai különállásuk lényegtelen. Itt inkább társadalmi csoportnak kell tekintenünk. Ök a falu kivetett páriái, akik anyagilag jóval a nincstelen parasztok rétege alatt állanak. A faluval csak az utóbbi 8—10 évben kerültek szorosabb kapcsolatba.

3 A Tiszahátat etnikailag meglehetősen egységes, református magyarok lakják.

4 A tiszaháti falvakba beszivárgott gyér számú görögkatolikus ukránság teljesen elmagyarosodott, szokásaiban hasonult a faluközösséghez. Ma idegen eredetére csak vallása, illetve neve enged következtetni. A faluban élő cigányok református vallásúak. A falunak ez a vallási egysége a nagypénteki böjt és a húsvéti ünnepi táplálkozás vizsgálatánál megkönnyíti a feladatot. Valláshoz szorosan kapcsolódó szokásokról lévén szó, a közösségben azonos elvek érvényesülnek, de ezek az elvek a társadalom különböző rétegeinél különbözőképpen valósulnak meg. A reformátusoknak az egyetlen böjtjük nagypéntek.

5 A Tiszaháton ekkor elvileg a teljes böjt tartása a helyes. Nagypénteken sem enni, sem inni nem szabad. Az első világháború előtt a teljes böjt tartása gyakoribb volt, főként az idősebb asszonyoknál, noha kollektive teljes böjtöt sohasem tartottak. Ha férfi teljes böjtöt tartott, nem is dohányozhatott. Teljes böjt tartására már ekkor is csak a ,, nagy on vallásos emberek vállalkoztak". Ilyen főleg a II. és III. rétegnél akadt. Az I. és a IV. rétegnél teljes böjt tartása ritkaság számba ment. A két világháború között már a szegény és módos parasztok is megbámulták azt, aki teljes böjtöt tartott. Az ilyen esetleges volt és csak az vállalkozott rá, akinek „nagy megbánnivalója volt vagy imádkozott valakiért".

6 A második világháború után csak elvétve tart egy-két vallásos asszony teljes böjtöt. Tiszaháti fogalmak szerint böjtöl az is, aki úgynevezett böjtös ételeket eszik. A böjtös ételek eredeti lényege a zsírtalanság és hústalanság. Idők folyamán azonban ezt mind kevesebben vették figyelembe, csupán arra törekedtek, hogy a hagyományos ételeket főzzék meg. Az első világháború előtt a III. rétegnél általános volt a cibere 3 A továbbiakban, az egyes rétegekre a könnyebbség kedvéért a megfelelő római számon hivatkozom. 4 Lásd. Dvorzsák J., A községek beosztása anyakönyvi hivatalokhoz. Bp. é. n. 5 A református egyház böjtöt hivatalosan nem ír elő, de a nép úgy tudja, hogy ez vallási előírás, a reformátusok egyetlen böjti napja. Ezt az elképzelést a falusi papok maguk is elfogadják, és betartják. Az őrségi reformátusok nagypénteken kívül karácsony szombatján is böjtöt tartanak. — Kardos L., Az őrség népi táplálkozása. Bp. 1943. 240. 6 Nem vesszük figyelembe a rábűtölést, amikor valaki azért tart szigorú böjtöt, hogy haragosát az átka megfogja. 130